Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

és tanulni szerető ifjúsága a legmodernebb és legszociálisabb körülmények között készülhet fel a gyakorlati életpályára. Az iskola szerény létszámmal, mindössze 30 fővel kezdte meg működését 1944. szeptember 9-én, melynek hivatalos neve: CIKTA Rt. Cipőgyártási Szakiskola lett. Érdekessége a tanítási órarendnek, hogy a gyár központja miatt a cseh nyelv is a tantárgyak között szerepelt heti 2 órában, a cseregyakorlatok miatt. A lelkes kezdetű munka azonban a háború miatt október elején megtorpant. Az „iskola" megrongálódott és a felszerelése is szinte teljesen megsemmisült. Mindent újból kellett kezdeni, így 1945 szeptemberében újra megnyitotta kapuit a szakiskola, s ebben a tanévben már lányokat is vettek fel. Az országban egyedülálló iskolatípust alakítottak ki, melyet itt csak munkaiskolának neveztek. Teljesen ingyenes volt és 3 évig tartott. A szakképzés hatékonysága érdekében a gyár és az iskola szervesen együttműködött. Feladata elsősorban az ifjúság munkára nevelése volt, melynek leglényegesebb része volt a közös munka a gyárban. A társadalmi változások, az államosítás nagyban meghatározták a szakmai képzés idejét, tartalmát. 3 éves képzést másfél éves tanulmányi idejű cipőgyártási iparostanuló képzés, majd 1955-re újból egységesen 3 évig tanulták a szakmát aljakészítő fiúk és felsőrésztűző lányok. Ekkorra az iskola tanulólétszáma elérte a 200 főt. A vidékről jött fiatalok munkásszállón lakhattak. Közülük egyre többen Martfűn maradtak, felelős vezetővé, kiváló munkássá váltak, s családot is itt alapítottak. Országos beiskolázású középiskola lévén az elmúlt 60 évben nagyon sok kistelepülésről és nagyvárosból jöttek ide diákok és váltak a szakma igazi mestereivé. A magas színvonalú képzésnek köszönhetően napjainkban is az egykori martfűi diákok jelen vannak a szakmában hazai és külföldi tervezőműhelyekben, gyártósorokon, tantestületekben egyaránt. 55/71