Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

állandó népesség növekedésének megállását, a lakónépesség csökkenését vonta maga után. A kedvezőtlen tendenciák ellenére azonban Martfű helyzete még mindig kedvezőbb az országos és megyei helyzetnél. Az ország állandó népessége 1990 és 2001. között 3,01 %-kal, a megyéé 4,94 %-kal csökkent, az ország lakónépessége ugyanezen időszakban 1,73 %-kal, a megyéé pedig 2,32 %-kal csökkent. A lakónépesség és a nappali népesség számát - a 2001. évi népszámlálás adatai alapján - az alábbi táblázatok szemléltetik: 4. táblázat: A lakónépesség és a nappali népesség száma Lakónépesség Más településről jár be dolgozni, tanulni Nappali népesség összesen Összesen Nem dolgozik Nem tanul Helyben dolgozik Más településen dolgozik, tanul Más településről jár be dolgozni, tanulni Nappali népesség összesen 7261 3052 3037 1172 1732 7821 Helyben lakó foglalkoztatott Más településrö I jár be dolgozni Helyben foglalkoztatót t együtt Helyben lakó tanuló Más településről jár be tanulni Helyben tanuló együtt Helyben lakó foglalkoztatott Más településrö I jár be dolgozni Helyben foglalkoztatót t együtt Együt t Helybe n tanul Más települése n tanul Más településről jár be tanulni Helyben tanuló együtt Együt t Helybe n dolgozi k Más települése n dolgozik, (eljáró) Más településrö I jár be dolgozni Helyben foglalkoztatót t együtt Együt t Helybe n tanul Más települése n tanul Más településről jár be tanulni Helyben tanuló együtt 2884 2053 831 1499 3552 1325 984 341 233 1217 Forrás: KSH Jász-Nagykun Szolnok Megyei Igazgatóság adatai a apján Fenti mutatók jól érzékeltetik a város térségi szervező funkcióját mind a foglalkoztatás, mind pedig az oktatás területén. A népszaporodási mutatók viszonylag kedvezőtlen helyzetet mutatnak, főként az 1990-2001. közötti időszakban. Ugyan a természetes szaporodás (az élveszületések és halálozások számának különbözete +; -) évtizedes átlaga lényegesen kedvezőbb 42/71