Gulyás Péter: A Tiszazug vidékfejlesztési perspektívái (2000) / 0842-2004

A magyarországi kistérségek rendkívül heterogének. (CSATÁRI B. 1996.) Pontosan ebből fakadóan nem adható meg egy egységes, uniformizált fejlesztési módszer, amely minden mikrorégióra alkalmazható. Egy adott kistérség fejlesztési stratégiáját, elképzeléseit a helyi erőforrások feltárása után a helyi sajátosságok figyelembe vételével kell megfogalmazni. Fontos, hogy tudományosan megalapozott legyen, és tükröződjön benne a hely szelleme (genius loci). Diplomamunkámban egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérség, a Tiszazug vidékfejlesztési perspektíváival foglalkozom. A belső periférikus fekvés mellett tartós népesség-csökkenés, alacsony vállalkozási kedv, az országos átlagot meghaladó munkanélküliség jellemzi ezt a hányatott sorsú kistérséget. Az EU terület- és vidékfejlesztési politikája új kihívások elé állítja a magyar területpolitikát. Fokozottan érvényes ez az olyan halmozottan hátrányos helyzetű kistérségekre, mint a Tiszazug. Az új kihívásoknak valahogyan meg kell felelniük, alkalmazkodni kell a megváltozott körülményekhez. Ehhez alapos, a tudományos eredményekre építő, reális célokat megfogalmazó fejlesztési stratégiára van szükség a területfejlesztés minden szintjén. Egy ilyen térség integrált fejlesztési folyamatában a népesség, a gazdaság, a települések és az infrastruktúra, s a humánszféra egyformán fontos elem. Hazánk néhány év múlva minden bizonnyal az Európai Unió tagja lesz. Ennek szellemében dolgozatom első részében az Európai Unió regionális politikájának sajátosságait ismertetem. Hazánkban is mindinkább elfogadottá válik az a nézet, mely szerint az emberi erőforrások meghatározóak egy-egy térség fejlődésére nézve. Mind több hátrányos helyzetű térségben felismerik, hogy csak a térség humán erőforrásaira, és azok fejlesztésére alapozhatják jövőjüket. A fő cél az, hogy a lakosságot alkalmassá tegyék belső erőforrásokra épülő (viszonylag kis tőkeigényű) fejlesztések megvalósítására. A Tiszazugra nézve is alkalmazhatónak tűnik ez a fejlesztési stratégia. Ennek tükrében célom, hogy a XX. század végén, hazánk EU-csatlakozása előtt egy szociálgeográfiai szempontú tényfeltáró és egyben jövőbe mutató munkát készítsek. ! 2