Gulyás Péter: A Tiszazug vidékfejlesztési perspektívái (2000) / 0842-2004

1.2.: A vidékiség értelmezése a Tiszazugban Az Európai Unióban alkalmazott metódus szerint a Tiszazug alapvetően vidéki terület, hiszen minden település népsűrűsége 150 fő/km

2 alatti. 2. táblázat: A tiszazugi települések népsűrűsége (1998): Település neve Terület Lakónépesség Népsűrűség (km

2) (fö) (fÖ/knf) Cibakháza 38,21 4585 119,99 Cserkeszölő 30,59 2406 78,65 Csépa 29,67 2035 68,59 Kunszentra ártón 143,65 10245 71,32 Mesterszállás 42,92 896 20,88 Mezőhék 89,82 447 4,98 Nagyrév 29,79 850 28,53 Öcsöd 103,66 4101 39,56 Szelevény 45,39 1212 26,70 Tiszafíjldvár * 80,34 12368 153,95 Tiszainoka 17,92 451 25,17 Tiszakiirt 28,48 1653 58,04 Tiszasas 28,79 1188 41,26 Tiszaug 25,04 976 38,98 Kistérség 734,27 43413 59,12 Forrás: KSH, saját számítás Az alábbiakban azt vizsgálom, hogy a hazai vidék-definícióknak mennyiben felel meg a Tiszazug. A Kovács Terez által alkalmazott mutatók tekintetében ugyan nem teljesül az első kritérium, vagyis 1990-ben az aktív keresők kevesebb mint 20 %-a dolgozott a mezőgazdaságban. Viszont 1000 lakosra 210 őstermelő jut, a térség és a települések népsűrűsége a kritikus érték alatt marad, továbbá az 1960 és 1996 közötti népességcsökkenés is jóval meghaladja a 8 %-os küszöbértéket (a Tiszazugban 27.76 %). A Területfejlesztési törvény rendelkezése nyomán a Tiszazug 13