Gulyás Péter: A Tiszazug vidékfejlesztési perspektívái (2000) / 0842-2004

forgatókönyveket vázolni a magyar regionális fejlődésre a területi egyenlőtlenségek különböző változatai esetén. Munkájában kiemelt figyelmet szentel a településhálózat, ezen belül is a faluállomány átalakulási folyamatainak. Enyedi Györgyhöz hasonlóan a falvak átalakulási folyamatait vizsgálta Mészáros Rezső is. Kutatásait a Dél-Alföldre vonatkozóan készítette el. Az "átalakulásból eredő jelenségekre" (pl.: a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége, a települések közlekedésföldrajzi helyzetéből fakadó hatások, a falusi téren belüli munkaerőmozgás, stb.) helyezte a hangsúlyt. (MÉSZÁROS R. 1982.) A '70-es évek folyamatainak értékelésén túl a területfejlesztés számára próbált hasznos elemzéseket adni. A korábban homogénnek tekinthető magyar faluállomány már a '60-as évektől kezdődően számos területen differenciálódott. A nagyobb városok körül elhelyezkedő falvak a városi agglomeráció részei lettek, az egyes falutípusokban eltérőek a jövedelmi viszonyok alakultak ki, új falusi funkciók jelentek meg. A hátrányos helyzetű és az aprófalvas, tanyás térségekben az elmúlt évtizedekben fokozódott az elvándorlás, a lakosság elöregedése, torzult a demográfiai struktúra. Ebből a rövid, ám korántsem teljes felsorolásból is kitűnik, hogy a magyar faluállomány nem homogén. Bizonyos tényezők azonossága esetén viszont falutípusok alakíthatók ki. Erdei Ferenc a két világháború között már készített falutipológiát. A típusba sorolást akkor még terepbejárás után empirikus módszerrel végezte. Az osztályozás alapja a mezőgazdasági tulajdonviszonyok és a parasztság rétegtagozódása volt. Vizsgálatai során az akkori faluállomány 95-97 %-át agrárjellegünek találta. (ERDEI F. 1974.) A '80-as évek elején Beluszky Pál és Sikos T. Tamás készítette el Magyarország falvainak tipizálását. A '70-es evek végétől kezdődően a településkutatási módszerek között megjelent a számítógéppel végzett faktor- és clusteranalízis. Beluszky Pál és Sikos T. Tamas ezzel a módszerrel készítette el tipológiáját. Legfőbb céljuk az volt, hogy a sokféle, ugyanakkor mégsem teljeskörü empirikus ismeretek valamilyen fokú általánosításával szempontokat adjanak a későbbi 9