Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003

A folyóhálózat kezdeményei az Alföld területét elborító Pannon-tenger miatt csak a felső-pliocéntől követhetők. A peremhegységek felől az Alföldre érkező folyók fokozatosan hosszabbították meg folyásukat a zsugorodó tenger irányába. A pliocén végére az Alföldön fejlett folyóvízhálózat alakult ki. Ennek fő tengelye a Duna volt, amely Vác-Szeged irányban vágta át a mai Kiskunságot. /Somogyi, 1961, 2.ábra/ A pleisztocénben a román orogenezis hatására kialakuló helyi süllyedékek módosították a kialakult folyóvízhálózatott. A folyók irányváltoztatására legnagyobb hatással a TitelSzolnok—Tokaj és Er-3erettyó vonalán kialakuló mélyvonalak voltak. A Duna Váctól kiindulva keletebbre tolódott, a Kiskunságon számos ágra szakadt, s Csongrádtól délnek a mai Tisza völgyében haladt. A Tisza és a Szamos az Ér-völgybe folytak. /3* ábra/ Ez az állapot egészen a váirm derekáig fennállt. Területünkön negy jelentősége van a Dunának, mivel a Tiszazugra is rányomult a Duna hordalékkúpja. A dunai üledék jobbára finomszemű homokból és közbetelepült agyag-, kőzetliszt-rétegekből áll. Ez, a kiskunsági üledéksor egyenes folytatása. A v/ürmben a Duna fokozatosan nyugatra vándorolva elhagyta a területet, s a periglaciális éghajlat alatt az ÉNY-i szelek futóhomokot fújtak ki a hordalékkúpból. Ebből az anyagból keletkezett a lösztakaró is. Sok helyen a futóhomok és a lösz egymással váltakozva települt. Mivel a Tiszazug környékét időszakos tavak és árterek bori-