Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003

- 41 ­Öntéstalajo k /1»/ a Tisza mentén húzódnak. A folyó­szabályozás óta a terület árvízmentes, tehát hosszabb ideje nincs elöntés és ezzel járó iszapborítás. A nö­vényzet megtelepedésével lehetőség nyílt szerves anyag felhalmozására, így megfigyelhetők a talajképződés el­ső nyomai. A humusztartalom közepes, ezért humuszos öntéstalajokról beszélhetünk. A felszínközeli /o-25cm/' rétegben a GaCO^ o~3% t így a feltalaj kémhatása lúgos. A talaj oldható kálium- és foszforellátottsága köze­pes. A talaj vízgazdálkodására jellemző, hogy száraz időszakban a növényzet számára elegendő vizet tud biz­tosítani, de tavasszal sokszor túlnedvesedés követke­zik be. Emiatt őszi vetések létesítése nem ajánlott. A talaj ourgonya, cukorrépa, kukorica termesztésére al­kalmas • Az öntésen kialakult réti talajo k /2./ Közvetlenül az öntések mellett a folyóktól távolabb, az ártér maga­sabban fekvő részein helyezkednek el. Humusztartalma kedvezőbb, mint az öntéseknek, általában mély humuszos rétegekkel rendelkeznek /13. ábra/. A levegőtlen viszo­nyok hatására a humuszos szint feketére színeződött el. Kémhatása lúgos, ez kedvezőtlen a mezőgazdasági müve­lés számára. A talajtípus vízgazdálkodása kedvező, a tavaszi túl nedves időszak tarta .ma rövid, ugyanakkor

Next

/
Thumbnails
Contents