Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003

- 35 és a vele szoros kapcsolatban álló vízkapacitás befolyásolja a talaj minőségi jellemzőit. A 4oo-as vízkapacitási érték felett lévő területen rossz vízgazdálkodásu, szikes talajok találhatók. A kémhatást vizsgálva /amit a pH értékek fejeznek ki/ hasonló korreláció érvényesül. Ahol magas a vízbefogadóképesség, ott a talaj lúgos, erősen lúgos, usak egy-két helyen tapasztalható semleges kémhatás. Savanyú talajokat csak az alacsony vízkapacitású futóhomok- és löszterületeken regisztrálhatunk /12. ábra/. A talaj humusztartalma nagyon változatos /13. ábra/, de itt is megfigyelhető az előző térképlapokkal való öszszefüggés. Lúgos kémhatáshoz /pH 7,7-8,6/ sekély és közepes humuszos rétegű talajok, semleges kémhatáshoz mély humuszos rétegű talajok tartoznak. A savanyú kémhatással rendelkező területek esetében /pH 5,6-6,6/ a futóhomokon kialakult talaj humusztartalma közepes, míg a löszön kialakult talajok mély humuszos réteggel rendelkeznek. Tiszasas határában a legelterjedtebb talajok az öntéstalajok, öntésen kialakult réti talajok, réti talajokon kialakult szikesek és rétin kialakult csernozjom talajok. A terület talajainak nagy része agyagos, és csak kis része vályogos, ami a mezőgazdasági művelés szempontjából nem kedvező. /14. ábra/