Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003
- 12 rétegekben vizsgáljuk, egyre homogénebbek a képződmények, nő a futóhomok aránya, /5» ábra/ A futóhomokra a buckák közötti mélyfekvésű laposokban vizet át nem eresztő üledékek - mésziszap, szikes iazap települtek. Ezeket a mésziszapos foltokat a lassan folyó, illetve stagnáló vizek alakították ki. A másik eolikus üledék a lösz, jóval kisebb területet foglal el. Összefüggő foltokban csak Csongrádtól D-re talaljuk meg. Ide foként iszapos lösz, homokos lösz települt. b. A 'Tiszazu g /4 •, 5 • ábra/ területét a Duna-Tisza közi hátságtól a nyugatra vándorló Tisza vágta le. A Tiszazug felszíni képződményei nagyon összetettek a Tisza és a Körös munkájának következtében. Az uralkodó pleisztocén képződmények itt is a futóhomok és a lösz, melyre holocén üledékek települtek. Kiterjedt futóhomok felszín Cibakháza és Userkeszőlő-Tiszaug határában található, ahol a szél akkumulációs munkáját két m relatív magasságú garmadák és ÉNy-DK-i csapású buckák jelzik. Lösz Cserkeszőlőtől délre és Csépától északra található, s a nedves keletkezési körülményeknek megfelelően ez infúziós lösz, iszapos lösz. /Borsy, 1969/ A Tisza mentén a védőgátakon kívül végig árterek húzódnak, Nagy, lapos árterek alakultak ki, amelyek azonban nem mindig követik a folyót, hanem attól nagy távolságra el-