Józsa László: Tiszaföldvár története (2002) / 802-2002

Iskolai s egyházi ügyek

Hét tanteremben ugyanennyi képesített tanitó működik. Tankötelesek száma az 1878/9-iki tanévben: 788 volt, kik közül 694 járt iskolába.

Iskolalátogató: Kövér Károly lakik Martfűn.

Tiszaföldvár politikai élete a kiegyezés után

A választójog vagyoni helyzethez való kötése igen szűk térre korlátozta a politikai életbe történő bekapcsolódást. Az 1879-i alispáni jelentés a választók számának gyors emelkedését akarja bizonygatni számadatokkal: 1878-ban a választók száma 275

1879- ben " 3o3

1880- ban " 384

Még az utóbbi szám is igen elenyésző a község megnövekedett 3889 főnyi lakosságához képest. - A község helyzetét az is nehezítette, hogy a követválasztási székhely nem helyben, hanem Kunszertmártonban volt.

A lakosság politikai megnyilvánulásának színhelye a három egyesület: az Olvasókör, a Népkör és az Ipartestület volt.

legjelentősebb szerep jutott azonban az 1889-ben megalakult ug3íH]gXKXxt±,,Fü'Vgetlenségi és 48-as Olvasókör-nek". Ez felelt meg legjobban a forradalom emlékeihez és vivmányihoz ragaszkodó földváriak törekvéseinek. Alapitói között a község legjobbjait találjuk.

Szabó Gyula: "Függetlenségi és 48-as kör fálévszázadoö története" 3-15 oldal

1879.:

1. Olvasókör elnöke: Végh Pál

2. Nqkör elnöke: A. Máté Mihály

3. Ipartársulat «üni Kovács Sándor

Hitközség 3 van: Helvét-hitvallás, ágostai-evangélikussés Israelite, a hel vét-hitvallá.s a Heves Nagykunsági esperességhez, s a tiszántúli szuperinterdencziához, az ágostai a Békés-csanádi szuperinterdencziához tartozik.