Józsa László: Tiszaföldvár története (Tiszaföldvár, 1959) / 0801-2002

Iskol, j 3 e-yházi u Hét tantere, bon ugyanennyi .épaüitett tanító rüködik. j«nkötelesek az^ma az 18? /9-iki tanévben: 788 volt, kik közül 694 járt iskolába. I °kolal' to í. a tó: Kövr K-'rcfc lakik Martfűn. » Tisza földvár ppiitl:^ é}ete a ie ae.xs ut'n A választójog vagyoni helyzethez való kötése i< en s ük térre kori'tozt* a politikai életbe történő bekapcsolódást. Az 1879-i alispáni jeleutés a választók számának gyors emelkedését akarja bizonygatni számadatokkal: 1878-ban a választók száma 175 1879-oen " 3o3 lSSo-ban " 384 ^éff az utóbbi sz^ta is i-en elenyésző a község megnövekedő tt 5869 főnyi lakosságához képest* - A község helyzetét az is nehezítette, hogy a követ választ'si székhely nem helyben, hanei'* Kiuu;zenl.;ártonban volt. A lakosság politikai megynyilválul'sának színhelye a h*rom egyesület: az Olvasókör, a Népkör és az Ipartestület volt. Iegjele; tősebb szerep jutott azonban az 18P9-ben megalakul t"Függetlenségi és 4o-as Olvasókor-nek". Ez felelt meg légjobban a forradalom eml*kei;,ez és viv. aányaihez ragasz o dó földváriak törekvéseinek, '.la itói között a község legjobbjait találjuk. Szabó Cyula: "F; getlenségi és 4^-at; kör félévszázados tertténete" 5-15 oldal i;V9.: 1. 01vesókör elnöke: Végh r'1 c.« Népkür eln ke: A. Máté f'ihály 3. Ipartársui teln kos Kovács Sándo ilitközség 3 van: Helvét-hitvallás, 'gosta i-evangélii dfts és Israelite, a helvét-hivállá- a Heves Nagykunsági esperességhez, s a tisz'ntuli szu? orinterdencziáho/, az ágostai a Oékás-csanádi szu erlnterdenczi'-hoz tartozik.