Józsa László: Tiszaföldvár története (Tiszaföldvár, 1959) / 0801-2002

- M yOA-lööl UTÓCTYM TKZAFÓLDVÁR - 1 Tiszaföldvár törtenete fényes Elek '

Ja,.yaror,;z'f; Aepftranhial sz

ót

ára« aelyben :.a> d.un v'ro:.-. falu és puszt:. betűrendben kö

rülményesen leíratik. Pesten, 1851. /22. oldal/ "Tisze.-Földv'r," magyar falu, ; eves vármegyében, Szolnokhoz délre 3 ráér föld, észak és nyugat felől Gisza öntötte n^das és mocsáros hely szomszéd£;ágában. Népessége /+ 00 lélek, tik xözt 3250 reform'tus, 630 ágostai, >*-. kcUtL . 120 pcf

.iT.fltua leik sz, 185 földes gazüa, 395 zsellér, 130 lakó, 57 kézműves. Református és ágostai/4ryatemplorook. Az *gostaiak tót eredetűek ugyan, de n.'r mind egy lázukban, mind tanodájukban a magyar nyelv divatozván, el magyarosodtak, 1845-ben a tagositás r.egtört'nvén, egy hasilta-h>fr tagbar letiltató

tt ki 61 második oszt'-lyu úrbéri telek, ismét 1 2 alapitv'nyi t lek, továbbá ezek és 395 házas zsellér részére 1928 f hold száraz ós szfikes, 1853 hold vizjórta, n^das s több részben kaszálható, összesen 3781 hold közlegelő. A fennmaradt mintegy 5000 hold, a homoki és mar£ i pusztákkal, ugy a vezsenyi határ és íicibah>tr. bö önyei réttel a birtokos uraság közt ar-nylagosan fel

avató t-t, előbb az egész két részre, aztán az egyik félrész ismét két részre, a másik félrész pedig 4 egyenlő részre oszt'lyozva, az egész urasági föld 22 000 holdra ütvén, egy negyedesnek 5500, egy nyolcadobnak 2750 hold jutott. Az úrbéri föld mosott osztálybeli, a majorsági földek többnyire első osztályúak, de van köz tök hömok és sok rét is

; mellyek egy ^tized óta nem nagyon elégi tik ki a tulajdonosokat. A marha- és a lótartás fő ága a gazdálkodásnak, de juhot a lakosok szüiű legel i miatt már nem tarthatnak. A sz-ntóföld