Istvánffi Gyula: Peronoszpóra elleni védekezés (2002) / 791-2002
12 Ez a zsenge fürt olyan, mintha az anthraknozis lepte volna el, s igen sokszor — főleg ha a betegség nem volt nagymérvű — a bántalmazott foltos bogyók madárkásakká válnak, s később hegyesre vagy egész apróra összeszáradnak, megkeményednek. A most ismertetett fürtbántalmak mind nagyon veszedelmesek, mert a beteg fürtökön nedves időjárás esetén főleg — jóformán védve a permetezéstől — lappangva folyton tovább tenyész a peronospora s innen aztán mindig újabb fertőzések keletkezhetnek. Mint mondtuk már a fürtökön nevezetesen a fesleni kezdő vagy virágzó fürtökön peronospora olyankor is mutatkozhat, mikor a leveleken még nyoma sincs a betegségnek. Ez a körülmény az oka annak, hogy a szőlősgazda ilyen esetekoen nem ismeri fel a bántalom igazi természetét. A nyiló fürtöknek ezt a sokszor kizárólagos bántalmazását úgy lehet megmagyarázni, hogy a levelek részben a permetezések révén is megvédettek; részben pedig, ha gyakori sébes, záporeső hullott, le is mosattak, megtisztultak a rájuk szállott peronospora csiráktól. Az elrejtett, eltakart fürtökön azonban kevés vagy épen semmi védekező szer sem tapadhatott meg, tehát, azok védtelenek maradtak a rájuk kerülő csirákkal szemben, yiszont az esővíz által lemosott csirák, a mint a levelekről, hajtásokról a viz leszivárog, a fürtökön lerakodnak. A fürtök megtámadását különben még a földből elpárolgó nedvesség is nagyon előmozdítja. Zsendülő bogyók bántalma. 5. A fejlődésben levő zsendülő, meg éredő bogyók szintén áldozatul eshetnek. A peronospora, mely az előbb ismertetett módokon titokban befészkelte magát, a madárkás törpe bogyókról a levelekre is rákap, de még könnyebben rákap júliusban az épen maradt eddig megkímélt szemekre. Ezt igen szépen látni az 5. ábrán bemutatott fürtön. Itt különösen a két felső fillengen az apró madárkás bogyók mind elpusztultak; egyrészük összeszáradt sima, más részükön még láthatók a peronospora szálai. Ezekről a betegség átterjedt a
