Némethné Fodor Ilona: A sajtó 70 éve Tiszaföldváron, 1929–1999 (2002) / 0783-2002

13. sz. melléklet : a Földvári Krónika 1978-ban megjelent I. évfolyam 2. száma A TISZAFÖLDVÁRI LENIN TSZ DOLGOZÓINAK LAPJA krónika I. évf.. 2. szám arminc év értékelése Hayygyűíés Tiszaföldváron Tizenötödször kiváló a Lenin Tsz íájus 27-én Szolnok me­•N:n tartózkodott lyison­Pál. az MSZMP Politi­P.izoltságának tagja. a/, ••ki Tanács elnöke. akii megye hatfrím Andrlkii •:tás. a megyei pártbl­i*.iC első titkára és Bor. Meló. a megyei tanács . ke fogadott. Az ElnAki íács elnöke és a társnsá­;.n levő vezetők dél­4! Tiszaföldvárra érkez­. ah«M a szövetkezet szék­:i előli NAdas JAzscf. n ;.KÍ pártbizottság első tit­•n. Bódj /ni re. a tsz "el­ír és a község vezetői .zi'ntötték a vendégeket. \ gazdaság központja Mi téren délelőtt 10 óra­kezdődött a politikai .y-vűlé*. amelyen minl­15 ezer ember vett z.í. köztük a környező Ci'él; küldöttel Is. \ nagygyűlés elnökségé­» Losonczl Pál mellett volt Andrikő Miklós, a tyel pártbizottság első tara, dr. Romány Pál me. ü/flaságl és élelmezés­••i miniszter, dr. Molnár iye*. n S7.0VGS7. elnö­Kev Lajos. nz OKis/. • ke. Szabó István, a •T elnöke. Barta László, i-vei tanácselnök és Szla­niczkl István, az. MSZMP '/ponti Bizottságának talv vezető-helyettese. A .emelvényen. Illetve a igatóság első soraiban voltak a termelőszövet­«vti mozgalom veterán. . és más kiemelkedő sze­lyiségek. \ nagygyűlésen a Him­s/ hangjai uliin Papp !tán színművész, mondta Földeák János: Orftk m;i­rt'mú versét, majd Bó­Imre köszöntötte a Jelen­őkéi. '/után InvinczJ Pál emel­•«tt szólásra. A bevezet 6­•• az. Elnöki Tanáes elnö­n szAvetkezeti mozgalom /• • i indulásainak körlil­-vvelvcl foglalkozott. majd hangoztatta, hogv a ma­»•• mezőgazdasági terme­'< vetkezeti mozgalom az eltelt M évIv-> ko-­reltségük ugyancsak kiállja minden összehasonlítás pró­báját, anyagi, szociális ellá­tottsága pedig lenyegében egyenlő helyzetet tvremteit nz egykor kirekesztett pa­rasztságnak. Az. egykor — a „tegnap" — még rétegek­re tájolt, ellentétek állal mardvinti parasztságból ki­alakult és egyre Inkább ösz­szeforr az egységes terme­lőszövetkezeti parasztság. Megszilárdult és magasabb fokra emelkedett a munkás­paraszt szövetség ' — szocia­lista társadalmi rendszerünk legfőbb politikai bázisa. Nagy társadalmi vívmá­nyunk ez.! — A tények meggyőzően bizonyítják, hogy paraszt­ságunk helyesen cselekedett, amikor — bízva a párt po­litikájában — a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás útjá­ra tért. s helyesen tette a munkásosztályunk, társadal­munk is. hogy nagyarányú politikai és anyagi támoga­tásban részesítette a szövet­kezeti mozgalmat. Eredmé­nyeink forrása a párt poli­tikája Iránti bizalom volt. és ez lesz. á Jbvöben Is. Kézzelfogható tények szól­nak emelteit. — Világosan látnunk él tudnunk kell, hogy hazánk­ban a mezőgazdaságnak, a mezőgazdasági viszonyok fejlődésének — fejlesztésé­nek vitathatatlanul nagy po­litikai társadalmi és gazda­sági jelentősége volt. az van ma Is és az lesz. a jövőben Is. Mezőgazdaságunknak ki­emelkedő helye, szerepe van — és lesz! — egész életűnk­ben. A mezőgazdaság a nép­gazdaság szerves része, an­nak egyik kulcsfontosságú ágazata. A mezőgazdaságra hárul népünk megbízható és k iecvcnsúlyozi.tt ellátása élelmiszerrel, a lakosság év­ről évre növekvő élelmiszer­szükségletének mind maga­sabb színvonalú, gazdagabb választékú és bőségesebb ki­eléc'tésc. továbbá Iparunk mezőgazdasági eredetű nversanvaggal való ellátása, ezen túl oediji a m»zőgazdn­éves magyar mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ,/*­történetébe", majd mai VJ­1 óságába, beteljesülésébe. Szövetkezelpolitikánk kút­forrására. a lenini elvekre. a Jelen és a Jövő számára le­vonható tanulságok miatt, nem árt emlékezni és emlé­keztetni egy Ilyen nevezete* jubileumon sem — hangoz­tatta ezt követően Losoncz.i Pál. s ezek közül az. első he­lyen nz önkéntességet em­lítette. — Az Önkéntesség ugyan­Is. mint alapelv — mondo'­t;i — változatlanul időszerű és nagy Jelentőségű gyakor­lati mondanivalót hordoz. Elegendő utalni ebben a vo­natkozásban csak a tsr-df­mokrácia megoldásra váró problémáira, vagy az egye­sülésekben. a gazdasági tár­sulásokban való részvétel kérdésére. Az önkéntesség és a tsz-demokrácia tkertestvé­rek. Nem kis gondunk, de feltétlenül megoldandó fel­adatunk, hogy a nagyra nőtt, közös gazdaságokban is „ót­Pál átadja Códi Imrének szer továbbfejlesztését: úgy akarjuk hozzáigazítani őket a növekvő új feladatokhoz, h"gy erősödjék az. ára;< ÍM. tön/ő szerepe, változzon az árak belső aránya, hogy csökkenjen és egyszerűsöd­jön nz állami támogatás, hogy a szabályozó rendszer minden eleme az. eddiginél V y, t el. — Szövetkezeteink terme, -o — mondotta — olyan in vonalra emelkedett, hogy »t már alapvetően Járul­k hozzá országunk népé* k megbízható és kiegyen­i.vozott eljárásához: az .ir mezőgazdasági eredet ú nyersanyagszükségletének .tevéséhez és kiviteli fel­írnának teljesítéséhez. Szö­•tkezeteink terméshozamai tsz »or területen a világ­ir.vonalat ostromolják, itt. . pedig már meg Is ha­duk r-ehnikni sági és az élelmiszeripari termékek gazdaságos kivite­lének magas szinten tartá­sa. söt fokozása. Losoncz.i Pál ezt kővetően áttekintette a szövetkezeti mozgalmunk fejlődésének fontosabb állomásait, tiszte­lettel adózott azoknak, akik ott álltak a bölcsőjénél, s minden elismerést megér­demlő kitartással alapoztik meg mai eredményeinket. Mint mondotta, közibük tar. tozilc a tiszaföldvári Lenin Tsz. is. amelynek etfódje egy maroknyi parasztember bá­tor vállalkozásával, kitartá­sával. útkeresésével írta be aranvbetűkket a nevét a .19 mentsük", sőt továbbfejlcsz­szük a demokráciát, mégtv­dig nem I* elsősorban a for. máit, hanem a lényegét. — Tágabb értelemben u/. 'inkéntesség elvével kapcso­latos a gazdaságok önállósá­gánnk. anyagi érdekeltségé­nek elve is. A kapuk szélles­re tárása ebben a vonatko­zásban nálunk a kötelező be­szolgáltatás és a tervutasítá­sos rendszer megszüntetésé­vel történt meg. Az éppen tiz éve bevezetett gazdasági mechanizmus rendszer újabb lendületet jidott a fejlődés, nek és Jó eredményeket ho­zott. — Szoros kapcsolatban vannak az önkéntességgel az önállósággal az anyagi érdekeltség. nz. Irányító és a tervezőmunka fej­lesztésének feladatai is. Az. a véleményünk. hogy nincs szükség a szövetkeze­tek állami irányításában alapvető változásokra, de az irányítást okvetlenül hozzá kell igazítani a megváltó­yott. a mára kialakult körül­ményekhez. és a jövő köve­telményeihez. Arr.i van szük­ség. hogy összehangoltan egvséges egészként fej lesz­szűk tovább a népgazdasági tervezést, a közgazdasági szabályozást és nz Irányító «ervei< munkáját. A köz­ponti tervező és Irányító szervektől a Jövőben átgon­doltabb, hosszabb távú, vagyis elvibb jellegű dönté­seket várunk el. Indokoltnak látíuk a szahálvozó rrml. Jobban ös/timüzzön a haté­Más szavukkal: a g;i«las;'igi i-xzközökke! Uirti-nö iránvi­lá, erősítését akarjuk, és ez. zel összhangban olyan Iga/., gatásl nv'«l. «itásokat, olyan rendszeri, amely Jobban szá­mol n mezőgazdasági nagy­űzetnek vezetőinek magasabb szintű felkészültségével, a tsz-ek önalliWigiival: olyat, amely serkenti nz önálló kezdeményezést. erősíti a szocialista vállalkozói ki-d­vet. Malekony. áf.-kinthető. párhuzamosságoktól és bü­rokrt'iciától inentes iránv?. lást akarunk és tervezünk. Az. crs.el kapcsolatf>s elkép­zelések klmunkiiláSi'.n már dolgozik is egy e célra ala­kult bizottság. — Változatlanul érvényes­nek és időszerűnek tekint­jük a lenini szövetkezeti el­vek m.ísik elemét, a fokoza­tosságot. Azért kell e/.t hanC^úlyozni, mert egyisek úgy vélik, hogy a fokuzatos­ság csak az átszervezés idő­szakára szól. Ifolot: ez ho<z­szú időszakra, egész történél­mi kórsukra, tehát nemcsak napjainkra, lunem a jövő­re nézve is érvényes mód­ért sikereinket — <-^-ebok n.elle'i — jórészl éppen ar­i—'« kÖN/önh.-tjük. h'-vc-" tL%z. leletben tnrt.it'.uk. a \-aí.i­«.'.tban létezni hagytuk a í«­\ kozstos-Og s/ámos .Jépcsó. is'wfügg.-sbcn nöke n közös és kapcsoliitáni] is. ­tenki sem vonja kétségl«' — hangoztitta — a szövet­kezeti tulajdon szocialista jellegét. Az is általánosan elfogadott nézel, hogy a ház­táji szerves része a közős­nek. Az. utóbbi gyakorlati konzekvenciáit azonban nem sikerült mindig határozol., tan. következetesen és egy­értelműen í-rvénye jl'.er I, Közrejátszott ebben a ház­táji termelés Jelentőségét meg nem értó, RÓ( lebecsülő nézetek, továbbá az. anyagi érdekeltség megsértése és a felvásárlás szeivezetlensége. A fokozatosság egy másik vonatkozásával, a korszerű és a hagyományos visznnyá. val — ösvefüggésben a/t hangsúlyozta: természetes­nek tartjuk, hogy nagyüzemi mezőgazdaságunk a terme­lőerők gyor, é* folyamatos fejlesztését követelte és kö­veteli. lehetőségeink azon. ban nem végtelenek, sőt. na­gyon is végesek. Flppen ezért még jelenleg is. a legfejlet­tebb technikai eszközök. xö' az. iparszerű termelési eljá­rások erőteljes térhódításá­nak időszakában is az.l ke'l hangoztatnunk, hogy }•• liléig nem mondhatunk le a ke. vésbé korszerű, ti hagyom;'.. ny<-» eljánisokiól. A sietség különben sem a legjobb ta­nácsadó. Agrár, és szövetkezet poli­tikánk alapelveiből adódó konkrét feladatok vázolása után nz. Elnöki Tanács «*!­nöke Igy folytatta: — Megnyugtató a/, az egy­értelműség é* kövelke/A'tes­ség. 0mellyel a/. MSZMP Központi Bizottsága a mező. g-izdavigot érintő ki-rrfeaek­ben állást foglalt. Hataroza­t.i'ian megerősítette a lenini elveket, és egységes, követke­zetes továbbvitelük mellett szállt síkra. Hitet tett két Kiváló Szövetkezet kitüntetési a háztáji évtizede folytatott bevált és helyes agrái-s/.övetkezetpoli­tikánk mellett, ezek szelle­mében Jelölte meg u to­vábbhaladás útját Mezőgaz­daságunk ügye és sorsa ez­zel hosszú távra kapott ulyan garanciát. amelyre szüksége van a nép és a ha. z.T sot*áért. a szocializmus Jövőjéért, a munkás-paraszt szövetség szorosabbra fűzé­sMrl kflxdó erőknek Losoncz.i Pá| nz (lnnepi beszéd után átadta Bódi Im­rének a Kiváló Termelőszö­vetkezet kitüntetést tanúsl­ló oklevelei. A megtisztelő címet */, alkalommal llz*n­fttödszf'r nyerte el a gazda, ság. s ehhe/. az Klnfiki TJ­náes elnöke külön is gra­tulált. Ugyancsak ő adta át n kormány, valamint a Me­zőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium nevében a ti'ibbi kitüntetést is. A Szo­cialista Magjarors/ágéil Ér­demrend kitüntetést kapta Bódi Imre tsz-elnök. A Mun­ka Érdemrend ezüst fokoza­tát dr. Szabó llela. binnz fokozatát Szi'.ke Ferenc • e\ Szín János vehette át. A M KM Ki való Munkáért ki­tüntetést l'.erczi Nis/.ió. Crósz Mihály. Kovács Sán­dor. Siska László. Tokai Zsigmond. Németh István. P.ohus Pál. a Kiváló Terme­löszövelkv/eti Munkáért ki. tüntetési pedig lienik János kapta m<ni A nagygyűlés után Loson­czi Pál és kísérete Ozentlú­togatásra indult. Az. Elnöki Tanács elnöke érdeklődéssel nézett s/ét a gazdaságban, s megelégedéssel nyugtázta a látottakat. A határjárás befejeztével I.osonczi Pa| és « kitúnte­tettek tiszteletére a Lenin Tsz dis/ebe-let adott, ahol a/. Elnöki Tanács elnöke és B.irla László meg vei tanács­elnök mondott pohárköszön, tőt. . fo-cá! Ebbon

Next

/
Thumbnails
Contents