Némethné Fodor Ilona: A sajtó 70 éve Tiszaföldváron, 1929–1999 (2002) / 0783-2002
13. sz. melléklet : a Földvári Krónika 1978-ban megjelent I. évfolyam 2. száma A TISZAFÖLDVÁRI LENIN TSZ DOLGOZÓINAK LAPJA krónika I. évf.. 2. szám arminc év értékelése Hayygyűíés Tiszaföldváron Tizenötödször kiváló a Lenin Tsz íájus 27-én Szolnok me•N:n tartózkodott lyisonPál. az MSZMP PolitiP.izoltságának tagja. a/, ••ki Tanács elnöke. akii megye hatfrím Andrlkii •:tás. a megyei pártbli*.iC első titkára és Bor. Meló. a megyei tanács . ke fogadott. Az ElnAki íács elnöke és a társnsá;.n levő vezetők dél4! Tiszaföldvárra érkez. ah«M a szövetkezet szék:i előli NAdas JAzscf. n ;.KÍ pártbizottság első tit•n. Bódj /ni re. a tsz "elír és a község vezetői .zi'ntötték a vendégeket. \ gazdaság központja Mi téren délelőtt 10 órakezdődött a politikai .y-vűlé*. amelyen minl15 ezer ember vett z.í. köztük a környező Ci'él; küldöttel Is. \ nagygyűlés elnökségé» Losonczl Pál mellett volt Andrikő Miklós, a tyel pártbizottság első tara, dr. Romány Pál me. ü/flaságl és élelmezés••i miniszter, dr. Molnár iye*. n S7.0VGS7. elnöKev Lajos. nz OKis/. • ke. Szabó István, a •T elnöke. Barta László, i-vei tanácselnök és Szlaniczkl István, az. MSZMP '/ponti Bizottságának talv vezető-helyettese. A .emelvényen. Illetve a igatóság első soraiban voltak a termelőszövet«vti mozgalom veterán. . és más kiemelkedő szelyiségek. \ nagygyűlésen a Hims/ hangjai uliin Papp !tán színművész, mondta Földeák János: Orftk m;irt'mú versét, majd BóImre köszöntötte a Jelenőkéi. '/után InvinczJ Pál emel•«tt szólásra. A bevezet 6•• az. Elnöki Tanáes elnön szAvetkezeti mozgalom /• • i indulásainak körlil-vvelvcl foglalkozott. majd hangoztatta, hogv a ma»•• mezőgazdasági terme'< vetkezeti mozgalom az eltelt M évIv-> ko-reltségük ugyancsak kiállja minden összehasonlítás próbáját, anyagi, szociális ellátottsága pedig lenyegében egyenlő helyzetet tvremteit nz egykor kirekesztett parasztságnak. Az. egykor — a „tegnap" — még rétegekre tájolt, ellentétek állal mardvinti parasztságból kialakult és egyre Inkább öszszeforr az egységes termelőszövetkezeti parasztság. Megszilárdult és magasabb fokra emelkedett a munkásparaszt szövetség ' — szocialista társadalmi rendszerünk legfőbb politikai bázisa. Nagy társadalmi vívmányunk ez.! — A tények meggyőzően bizonyítják, hogy parasztságunk helyesen cselekedett, amikor — bízva a párt politikájában — a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára tért. s helyesen tette a munkásosztályunk, társadalmunk is. hogy nagyarányú politikai és anyagi támogatásban részesítette a szövetkezeti mozgalmat. Eredményeink forrása a párt politikája Iránti bizalom volt. és ez lesz. á Jbvöben Is. Kézzelfogható tények szólnak emelteit. — Világosan látnunk él tudnunk kell, hogy hazánkban a mezőgazdaságnak, a mezőgazdasági viszonyok fejlődésének — fejlesztésének vitathatatlanul nagy politikai társadalmi és gazdasági jelentősége volt. az van ma Is és az lesz. a jövőben Is. Mezőgazdaságunknak kiemelkedő helye, szerepe van — és lesz! — egész életűnkben. A mezőgazdaság a népgazdaság szerves része, annak egyik kulcsfontosságú ágazata. A mezőgazdaságra hárul népünk megbízható és k iecvcnsúlyozi.tt ellátása élelmiszerrel, a lakosság évről évre növekvő élelmiszerszükségletének mind magasabb színvonalú, gazdagabb választékú és bőségesebb kieléc'tésc. továbbá Iparunk mezőgazdasági eredetű nversanvaggal való ellátása, ezen túl oediji a m»zőgazdnéves magyar mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom ,/*történetébe", majd mai VJ1 óságába, beteljesülésébe. Szövetkezelpolitikánk kútforrására. a lenini elvekre. a Jelen és a Jövő számára levonható tanulságok miatt, nem árt emlékezni és emlékeztetni egy Ilyen nevezete* jubileumon sem — hangoztatta ezt követően Losoncz.i Pál. s ezek közül az. első helyen nz önkéntességet említette. — Az Önkéntesség ugyanIs. mint alapelv — mondo't;i — változatlanul időszerű és nagy Jelentőségű gyakorlati mondanivalót hordoz. Elegendő utalni ebben a vonatkozásban csak a tsr-dfmokrácia megoldásra váró problémáira, vagy az egyesülésekben. a gazdasági társulásokban való részvétel kérdésére. Az önkéntesség és a tsz-demokrácia tkertestvérek. Nem kis gondunk, de feltétlenül megoldandó feladatunk, hogy a nagyra nőtt, közös gazdaságokban is „ótPál átadja Códi Imrének szer továbbfejlesztését: úgy akarjuk hozzáigazítani őket a növekvő új feladatokhoz, h"gy erősödjék az. ára;< ÍM. tön/ő szerepe, változzon az árak belső aránya, hogy csökkenjen és egyszerűsödjön nz állami támogatás, hogy a szabályozó rendszer minden eleme az. eddiginél V y, t el. — Szövetkezeteink terme, -o — mondotta — olyan in vonalra emelkedett, hogy »t már alapvetően Járulk hozzá országunk népé* k megbízható és kiegyeni.vozott eljárásához: az .ir mezőgazdasági eredet ú nyersanyagszükségletének .tevéséhez és kiviteli felírnának teljesítéséhez. Szö•tkezeteink terméshozamai tsz »or területen a világir.vonalat ostromolják, itt. . pedig már meg Is haduk r-ehnikni sági és az élelmiszeripari termékek gazdaságos kivitelének magas szinten tartása. söt fokozása. Losoncz.i Pál ezt kővetően áttekintette a szövetkezeti mozgalmunk fejlődésének fontosabb állomásait, tisztelettel adózott azoknak, akik ott álltak a bölcsőjénél, s minden elismerést megérdemlő kitartással alapoztik meg mai eredményeinket. Mint mondotta, közibük tar. tozilc a tiszaföldvári Lenin Tsz. is. amelynek etfódje egy maroknyi parasztember bátor vállalkozásával, kitartásával. útkeresésével írta be aranvbetűkket a nevét a .19 mentsük", sőt továbbfejlcszszük a demokráciát, mégtvdig nem I* elsősorban a for. máit, hanem a lényegét. — Tágabb értelemben u/. 'inkéntesség elvével kapcsolatos a gazdaságok önállóságánnk. anyagi érdekeltségének elve is. A kapuk széllesre tárása ebben a vonatkozásban nálunk a kötelező beszolgáltatás és a tervutasításos rendszer megszüntetésével történt meg. Az éppen tiz éve bevezetett gazdasági mechanizmus rendszer újabb lendületet jidott a fejlődés, nek és Jó eredményeket hozott. — Szoros kapcsolatban vannak az önkéntességgel az önállósággal az anyagi érdekeltség. nz. Irányító és a tervezőmunka fejlesztésének feladatai is. Az. a véleményünk. hogy nincs szükség a szövetkezetek állami irányításában alapvető változásokra, de az irányítást okvetlenül hozzá kell igazítani a megváltóyott. a mára kialakult körülményekhez. és a jövő követelményeihez. Arr.i van szükség. hogy összehangoltan egvséges egészként fej leszszűk tovább a népgazdasági tervezést, a közgazdasági szabályozást és nz Irányító «ervei< munkáját. A központi tervező és Irányító szervektől a Jövőben átgondoltabb, hosszabb távú, vagyis elvibb jellegű döntéseket várunk el. Indokoltnak látíuk a szahálvozó rrml. Jobban ös/timüzzön a hatéMás szavukkal: a g;i«las;'igi i-xzközökke! Uirti-nö iránvilá, erősítését akarjuk, és ez. zel összhangban olyan Iga/., gatásl nv'«l. «itásokat, olyan rendszeri, amely Jobban számol n mezőgazdasági nagyűzetnek vezetőinek magasabb szintű felkészültségével, a tsz-ek önalliWigiival: olyat, amely serkenti nz önálló kezdeményezést. erősíti a szocialista vállalkozói ki-dvet. Malekony. áf.-kinthető. párhuzamosságoktól és bürokrt'iciától inentes iránv?. lást akarunk és tervezünk. Az. crs.el kapcsolatf>s elképzelések klmunkiiláSi'.n már dolgozik is egy e célra alakult bizottság. — Változatlanul érvényesnek és időszerűnek tekintjük a lenini szövetkezeti elvek m.ísik elemét, a fokozatosságot. Azért kell e/.t hanC^úlyozni, mert egyisek úgy vélik, hogy a fokuzatosság csak az átszervezés időszakára szól. Ifolot: ez ho<zszú időszakra, egész történélmi kórsukra, tehát nemcsak napjainkra, lunem a jövőre nézve is érvényes módért sikereinket — <-^-ebok n.elle'i — jórészl éppen ari—'« kÖN/önh.-tjük. h'-vc-" tL%z. leletben tnrt.it'.uk. a \-aí.i«.'.tban létezni hagytuk a í«\ kozstos-Og s/ámos .Jépcsó. is'wfügg.-sbcn nöke n közös és kapcsoliitáni] is. tenki sem vonja kétségl«' — hangoztitta — a szövetkezeti tulajdon szocialista jellegét. Az is általánosan elfogadott nézel, hogy a háztáji szerves része a közősnek. Az. utóbbi gyakorlati konzekvenciáit azonban nem sikerült mindig határozol., tan. következetesen és egyértelműen í-rvénye jl'.er I, Közrejátszott ebben a háztáji termelés Jelentőségét meg nem értó, RÓ( lebecsülő nézetek, továbbá az. anyagi érdekeltség megsértése és a felvásárlás szeivezetlensége. A fokozatosság egy másik vonatkozásával, a korszerű és a hagyományos visznnyá. val — ösvefüggésben a/t hangsúlyozta: természetesnek tartjuk, hogy nagyüzemi mezőgazdaságunk a termelőerők gyor, é* folyamatos fejlesztését követelte és követeli. lehetőségeink azon. ban nem végtelenek, sőt. nagyon is végesek. Flppen ezért még jelenleg is. a legfejlettebb technikai eszközök. xö' az. iparszerű termelési eljárások erőteljes térhódításának időszakában is az.l ke'l hangoztatnunk, hogy }•• liléig nem mondhatunk le a ke. vésbé korszerű, ti hagyom;'.. ny<-» eljánisokiól. A sietség különben sem a legjobb tanácsadó. Agrár, és szövetkezet politikánk alapelveiből adódó konkrét feladatok vázolása után nz. Elnöki Tanács «*!nöke Igy folytatta: — Megnyugtató a/, az egyértelműség é* kövelke/A'tesség. 0mellyel a/. MSZMP Központi Bizottsága a mező. g-izdavigot érintő ki-rrfeaekben állást foglalt. Hatarozat.i'ian megerősítette a lenini elveket, és egységes, következetes továbbvitelük mellett szállt síkra. Hitet tett két Kiváló Szövetkezet kitüntetési a háztáji évtizede folytatott bevált és helyes agrái-s/.övetkezetpolitikánk mellett, ezek szellemében Jelölte meg u továbbhaladás útját Mezőgazdaságunk ügye és sorsa ezzel hosszú távra kapott ulyan garanciát. amelyre szüksége van a nép és a ha. z.T sot*áért. a szocializmus Jövőjéért, a munkás-paraszt szövetség szorosabbra fűzésMrl kflxdó erőknek Losoncz.i Pá| nz (lnnepi beszéd után átadta Bódi Imrének a Kiváló Termelőszövetkezet kitüntetést tanúslló oklevelei. A megtisztelő címet */, alkalommal llz*nfttödszf'r nyerte el a gazda, ság. s ehhe/. az Klnfiki TJnáes elnöke külön is gratulált. Ugyancsak ő adta át n kormány, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nevében a ti'ibbi kitüntetést is. A Szocialista Magjarors/ágéil Érdemrend kitüntetést kapta Bódi Imre tsz-elnök. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát dr. Szabó llela. binnz fokozatát Szi'.ke Ferenc • e\ Szín János vehette át. A M KM Ki való Munkáért kitüntetést l'.erczi Nis/.ió. Crósz Mihály. Kovács Sándor. Siska László. Tokai Zsigmond. Németh István. P.ohus Pál. a Kiváló Termelöszövelkv/eti Munkáért ki. tüntetési pedig lienik János kapta m<ni A nagygyűlés után Losonczi Pál és kísérete Ozentlútogatásra indult. Az. Elnöki Tanács elnöke érdeklődéssel nézett s/ét a gazdaságban, s megelégedéssel nyugtázta a látottakat. A határjárás befejeztével I.osonczi Pa| és « kitúntetettek tiszteletére a Lenin Tsz dis/ebe-let adott, ahol a/. Elnöki Tanács elnöke és B.irla László meg vei tanácselnök mondott pohárköszön, tőt. . fo-cá! Ebbon