Némethné Fodor Ilona: A sajtó 70 éve Tiszaföldváron, 1929–1999 (2002) / 0783-2002
31 A Hírlaphoz hasonlóan A/4-es formátumban tizenkét - tizenhat oldalon jelenik meg. Az újságot hivatásos tollforgatók szerkesztik és írják. Nem zárkóznak el a helyi politikától sem. "A lap részt kíván venni a helyi politikában, különös figyelmet fordítva a helyhatósági választásokat megelőző minden eseményre." írja a Napló szerkesztője. Az újság neve elgondolkoztató, mivel utalhat Földvár egyik részére, vagy a "kurázsi" szó jelentésére ami merészséget, bátorságot jelent. Nem tudni, hogy a névválasztásban melyiknek volt döntő szerepe. Az tény azonban, hogy a lap szókimondásához, tényfeltáró cikkeihez, szatirikus írásaihoz valóban szükség volt némi kurázsira. A sajtóiroda és a lap cégtulajdonosa: Szabó János újságíró-szerkesztő, a Magyar és a Nemzetközi Újságíró Szövetség tagja, 80.000,- Ft-jával indította útjára a Kurázsi Naplót. A II. évfolyam 18. számának vezércikkében így vall: "...újságírói pályám legszebb és legjelentőségesebb szakasza a Kurázsi Naplónál eltöltött időszak." Lapterv és tipográfia Cserna János. A szerkesztőség Tiszaföld váron a mozi épületében majd a Malom út 1. szám alatt a Vendégházban működött. Egy szám ára 25,-Ft volt, ami megjelenése alatt egyszer sem változott. A lap születéséről hírt adott a Tiszaföldvári Hírlap mellett a Tájékoztató is. Ebben az időben három újságja volt a településnek. A személyes ellentétek a lapok hasábjain is kifejezésre jutottak. A Sárdobálókat is szeremi kell- címmel az 1994. szeptember 13-i (1. évfolyam 4. szám) újság címoldalán ironikusan írja Szabó János, Petraskó Tamás a Tiszaföldvári Hírlapban megjelent közleményére. Megjelent a Tiszaföldvári Hírlap augusztus - szeptemberi összevont száma. A saját színvonalán, színes, változatos, tartalmas. Feltűnő, hogy milyen sokat foglalkozik... a Kurázsi Naplóval, illetve személy szerint velem. A becsületsértések és hazugságok nem zavarnak, a sárdobálókat is szeretni kell. Ami igazán zavar az, hogy ezt az a lap teszi, amelynek indítása döntőrészben az én munkámnak köszönhető. Szerettem volna a felelős szerkesztővel - Gálik Andrással - mindezt megbeszélni de ő azt mondta, hogy levélben közölte a lapmenedzserrel, hogy nem vállalja a lap szerkesztését. Erről ennyit. A kutya ugat, a karaván halad. A Hét vezérek, hét törzsek - című cikksorozatban Szabó János választ keres az alapítvánnyal kapcsolatos kérdésekre. Dr. Király Ferenc Merre tartsunk, cigányok ?- címmel öt részen keresztül a földvári kisebbség helyzetére próbál rávilágítani. Az önkormányzati választások, a testület tagjainak bemutatása, rejtvény, sport, oktatás és a művelődéssel kapcsolatos információk is helyet kapnak a lapban. Szabó János egyengeti a tehetséges "írni tanuló" újságíró palánták útját is. Megjelenteti lapjában a helyi poéták a közlés szintjét elérő verseit. Kutatja a régi földvári utcaneveket. Nyomozása során derült fény arra, hogy a városért oly sokat tevő báró Podmaniczky Jánosról utca volt elnevezve.* Az egykori báró Podmaniczky János útnak napjainkban Kiss Mihály út a neve.
