Jenei László: Jelentés a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának a megye műemlékeinek és védelmének helyzetéről (2002) / 766-2002
I Védetté nyilvánítás kezdeményezése indokolt a kétpéi kastély, a tiszafüredi Kemény kastély és a kenderesi Horthy kastély esetében. 1982 évben akcióként indult az agrár- és ipartörténeti emlékek számbavétele és a már védett emlékek megfelelő hasznosítása. Ennek keretében a megye területén található 4 védett szélmalom közül a karcagi helyreállitása megtörtént, a Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat ipartörténeti célra hasznosítja. A Kengyel Bqgi majori szélmalom felújítása folyamatban van, a szolnoki Madártani Egyesület veszi használatba. Nem történt előrelépés a kunhegyesi és kunszentmártoni szélmalmok helyreállításában és hasznosításában. Megtörtént a diszes, értéket képviselő és védelemre érdemes ártézi kutak felmérése. / 16 db. / i , A fentiekben felsorolt helyreállitási, felújítási és nagyobb karbantartási munkákra 1981 és 1987 közötti időszakban a tulajdonosok 98 millió Et-ot fordítottak, amit az OME és a Megyei Tanács 6-6 millió Et-tal egészített ki. / 2. sz. melléklet / Műemléki környezet körülhatárolására és városrész OME határozattal történő védetté nyilvánítására eddig egyedül Kisújszálláson került sor. Folyamatban van Jászberény központjának és Szolnok tiszaparti részének körülhatárolása is, bár helyi védelmet Szolnok város egy része már ma is élvez az ez évben jóváhagyott általános rendezési terve alapján. Az elmúlt időszakban fokozott figyelmet fordítottunk a településrendezési tervek készítése során az ősi településmagok morfológiájának lehetőség szerinti megtartására /Szolnok, Karcag, Kisújszállás, Jászberény, Tiszafüred, Öcsöd, Cibakháza/ az érj' * U tékes épületegyüttesek és a‘•’hagyományos/utcaszerkezetek megőrzésére. Célunk, hogy minden műemléki szempontból jelentős település számára a rendezési terv készítése során készüljön műemléki javaslat és a helyi tanácsok elsőrendű feladataik között tartsák számon meglévő építészeti örökségük védelmét, ápolását.
