„Cirfandli”: A Mecsek hegység természeti adottságainak gazdasági, földrajzi értékelése (2002) / 758-2002

Ufán után hazánkban is igen sok helyen kutatnak, mivel az urán majdnem"min­­denütt jelenlévő" elem* Közel loo ásv ny van, amely urán raktározására képes* Mint már említettem legtöbb a gránitban van. Tonnánként 4-9 gr* Ha a 4 g-ot vesszük alapul, akkor 25o tonnában 1 kg urán található /25o t s 25 vasúti ko­csira való kőzet/6,,463* / Az urán kimutatására kétféle berendezés szolgál: 1*/ könnyen hordozható, telefonkagylóval kapcsolatos, 4,8 kg súlyú* 2./ elektromágneses számolószerkezet a sugárzás intenzitását mennyiségileg is meg tudja határozni* A Geiger-Müller - féle számolócsöves berendezés a rádióaktiv anyagok jelenlé­tének kimutatására szolgál* A számlálócső a nagysebességgel repülő sugár részecskéket egyenként számolja N meg* Ionizációs kamra: a sugárzás által keltett összionizációt méri* /32*, 77-79*» 83*/ Ezek a szállítást jól bírják* Hazánkban 1959-ben Csillebérben létesült egy kísérleti atomreaktor* A reaktor maga néhány méter átmérőjű épület, vastag védőfallal körülvéve. Belsejében van a "reaktor szive". Ez a "szív" a vizhiitéssel körülvett lo %-ra dúsított 235-ös izotóptartalmu uránrudak sokasága. A rudakban és a rudak között ját­szódik le a folyamat* Az energiatermelőből forrón kijövő hatóanyagot felhasználják vizgőzfejlesz­­tésre, áramfejlesztő gépek hajtására, /turbina + generátor/* Az atomerőmű energiatermelése függ a felhasznált üzemanyag mennyiségétől, és a berendezés méretétől* De a számítások bebizonyították,az urán a leg­kedvezőtlenebb szát itás mellett is 4ooo-szer több energitá ad, mint ugyan­annyi tömegű szén. Például: Magyarország évi 6 milliárd kWó elektromos-ener­gia termeléséhez 4 ooo ooo tonna szén helyett 1 ooo tonna természetes urán kellene* /1*» 23-24*/ Ma már állítanak elő 235-ös uránt 238-as uránból, de ez még igen csekély , s ha a jövőben a teljes átalakítás lehetősége megvalósul, jóval több ener­giái tudunk előállítani annyi uránból, mint pl* amit most felhasznlunk egy bizonyos energia mennyiség felhasználására* /55., 29,/ Az atomenergia elterjedését fékezi az, hogy az alkalmas erőmű típusok kiki­­s rletezése még folyik, nem alakult ki egy határozott tipus erőmű* Néhány évtized múlva hazánkban már szerteszét atomerőmüvek lesznek /mert szénkészletünk csak néhány évtizedre elegendő, ha az országok egészét néz­zük* Hazánkban például sürgősebb az atomenergiára való áttérés, mint a Szov­jetunióban /I., 23-24./ */*- 6. -

Next

/
Thumbnails
Contents