„Cirfandli”: A Mecsek hegység természeti adottságainak gazdasági, földrajzi értékelése (2002) / 758-2002

- Io.

területet kialakítani, hogy az minden sempontból jól, gazdaságosan kihasználható legyen. /Szempontok alatt az: ipari - nehézipari, könnyűipari, mezőgazdasági,kulturális, szempontokat értem/.

1959-ben megáila.itást nyert, hogy hazánk geológiai szénkészletének súly szerint 19,o fütőérték szerint 27,8 %-a a pécsi sénmedencékben van. Az itt található szén /fekete kőszén/ kalóriaértéke 5600-8000 kalória között van.

A szén kitermelése a termelőerők fejlesztésével egyenes arányban fejlődik.

A felszabadulás előtt egy millió tonna volt a termelés, s ez 1959-re 2,7 millió tonnára emelkedett.

Amelyik bányában sok a metángáz /CH^/ vagy gyakori a metán betörése, ott gyakran keletkezhet súlytólég, metán ♦levegő s súlytólég. Ez ellen költséges szellőzőberendezésekkel védekezünk. Például: sűrített levegővel hajtott motorok. A metán gyors szenesedés következtében sok hidrogént tartalmazó gyanta, spóra, virágpor és egyéb növényi szervezetek elbomlásakor keletkezik. /3°., 183./ A pécsvidéki jobb és gyengébb minőségű szeneket az ország minden részébe szállítják. Például: Szolnokra is. /3o., 246./ A bányákban a metánon, kivül még igen gyakran előfordul СО - szénmonozid. А СО mérgező hatású, nem tökéletes égési termék. Már o,l % belégzése halálos lehet.

Az öreg bányaraüveleteknél gyakori a HgS - Kénhidrogén gáz. A gázt a viz könnyen nyeli, s legtöbbször vizkitörés alkalmából keletkezik. Igen gyakoriak még a nitrózus gázok, melyek robbanások termékei. A bányászok egészs gére igen nagy gondot fordítanak, mert nagyon gyakori a szilikózis megbetegedés, ez a tüdőt roncsolja. /Helyszíni beszélgetés alapján./

Ha a mecseki szénről Írunk feltétlen szót kell ejteni a terület szénbászányati központjáról, "feilegváráeól” - Komlóról. Komló az egykori kis bányászfalu, ma szocialista városépítésünk büszkesége. Mert mi is volt régen Komlón? Nyomorúságos fabarakkok, melyekben a nehéz fizikai munkát végző bányászok éltek, csupa sár, viz, piszok, egy kis elmaradott bányatelep«

A régi Komlóról a Révai lexikon mindössze ennyit ir: ’’Kisközség Baranya vármegyében a hegyháti járásban 2187 lakos, vasutállbmás, posta, táviró, telefon.” Egy szó siics benne a bányáról.

A felszabadulás után hazánkban a bányászát nagymértékben fejlődött, s ennek szinte iskolapéldája lehet a komlói bánya fejlődése. A komlói földalatti vágathálózat az 5 éves terv folyamán 34- km-ről 85 km-re nőtt. Egy időben kellett bővíteni építeni, a Kossuth aknát, a III-as aknát, az Anna és a Béta aknát. Megépítették a Kossuth akna altárolóját, mellyel loo m-es szállítási magasságot takarítunk meg, ami évi termelésre átszámítva kb. 2,1 millió kilowattóra megtakarítást jelent.

./.