Szalai Pálné: Nagyrév község és környékének földrajzi nevei (2002) / 0755-2002

A falura vonatkozó feljegyzések szerint a falu határában nem volt semmiféle tanya, itató, vagy kAt. Főzésre, ivásra, állatok itatására a Tisza vizét használták. Feljegyzik, hogy a Tiszától a gyalui határig csak két kut volt, az is urasági földeken.A falu határának földjei korábban soványak voltak. A Tisza áradásai révén » sok volt a szik és a gyökeres rész. Az 196Ő. évi xirbóri rendelkezés idején a közösen használt földekből 1841 hold került a volt földesurak és a jobbágyok között egyezkedés alá. A nagyrévieknek a szőlőterület nem volt elég és ezért 1782-ben szőlőt telepitettek magtiknak éjbögön, az abonyi uradalommal való megállapodás alapján. Majd 1896-ban a Szapány-gróf féle birtokon 24 holt területen szőlőt ültettek. A nagyrévi határban tekintélyes állattenyésztés folyt. / Dr. Sz.J. E. / Nagyrév régi történetét bizonyitja még két régi irás, amelyet a török uralom idejében irtak a nagyrévi lakosok, a fentemiitett Harangi János földesuruknak. /1665-ben és 1668-ban./ Első levél cimirata: " Tzoboszlán lakozó Harangi Jánosnak, nékünk jó akaró Földes Urunknak adassék hiven és hamarsággal." Második levél cimirata: " Nagy Szoboszló lakos Nemes és Nemzetes jó hirnevével fénylő tündöklő, nekünk Földes Urunknak adassék ez levelünk kezébe . hamarsággal Harangi Jánosnak hiven Nagy Révről Szoboszlőra. " A levelek részletes, eredeti szövege megtalálható Major Bálint, volt nagyrévi postamester említett munkájában. / MB. TN.t./ A község nevére vonatkozó adatok: • \ A szájhagyományból annyit lehut tudni, hogy mindig a Tisza folyó mellett helyezkedett el a község. Amikor még a Tisza nem volt szabályozva az árvizek nemcsak tavaszonként, hanem egész éven át is elboritva tartották a rétföldeket, és ilyenkor a kiáradt nagy vizeken csak kivételes helyeken közlekedhcttek.Az ilyen helyeket