Szikszay Mihály: Adatok a jászsági vízimalmok történetéhez (2002) / 749-2002

malomcsatornában található. A 3. kerék ismét rövid tengelyű és az 1. malomcsatornán található az 1 .kerék mögött. A 4. kerék hosszú tengelyű és a 2. malomcsatornában áll a 2. kerék mögött.43 1895-ben a vízimalom engedélyt kapott a további működésre. Ekkor duzzasztója 4 nyílással rendelkezett, melyek szélessége 5,75 m ; 1,4 m ; 1,75 m ; 1,75 m. A duzzasztási szint 92,80 m lehetett. A malomkerekek száma továbbra is 4 db. Az 1896-ban kelt engedélyokirat alapján a malmot átalakították. Mivel azonban pusztulásnak indult, 1898-ban Kiss László jászberényi építőmesterrel helyrehozatták. 1898. januárjában indították újra a több mint 8 hónapja nem működő malmot.44

A malom folyamatosan üzemelt. A XX. században is dolgozik, így érthető, hogy a jegyzőkönyvekben számtalan esetben előfordul a községi vízimalom ügye. Még a II. világháború után is működő malomként tartják számon. Utolsó bérlője Fábián István molnármester. Fábián 1947-195 big bérelte a községi vízimalmot. 1951-ben a malmot államosították. 1954-ben az épület a községi tanács kezelésébe került. A vízimalom 1958-ig üzemelt. Ezt követően a helyi Kossuth T.Sz. vette igénybe darálóüzem és raktár céljaira. Az épületet 1968-ban bontották le, mert életveszélyessé vált. A helynevek között még ma is található a zsilip elnevezés, amely a malomduzzasztó zsilipjére utal.

Az 1968-as bontási engedély részletesen leírja az épület anyagát és közli a malom alaprajzát és oldalnézetét. A bontáskor részletes bontási tervet készítettek, ebből jól rekonstruálható az épület. Méretei: 12,3 m X 14 m. A Zagyva az épület hosszabbik

43 SZML.J-K-Ker ir. 1783.C capsa.XII.Fase. I .No.51.

44 SZML.Alispáni ir. 5602/1923.

Jászjákóhalmi vízimalom terve

(SZML Jászjákóhalma ir. Vízi és szárazmalmokról szóló akták)

205