Szikszay Mihály: Adatok a jászsági vízimalmok történetéhez (2002) / 749-2002
Az elpusztult malom részeiről inventáriumot (leltár) készítettek. Ebből a leírásból ismerjük a berendezéseit. Az elpusztult külső malom 3 kerekű és felülcsapott volt. A malomkövek 1. kő 8 col, 2.kő 8,5 col, 3.kő 6 col magasak.23 Ezen kívül elpusztult még az alulcsapó Ids malom. 1877-ben a külső vízimalom lebontását határozták el. Az iratok szerint azonban nem bontották le, vagy pedig elkezdték bontását de nem fejezték be. A tanács ugyan határozatot hozott, hogy a vízimalmot le kell bontani és a használható alkatrészeket a belső vízimalomba kell építeni. 1895-ben Gosztonyi Géza pusztakerekudvari birtokos panaszt tett, hogy a herényi külső vízimalom nagyon felduzzasztottá a vizet, ami birtoka egy részét elöntéssel fenyegeti. A panaszt tévő írja, hogy a vízimalom a mostani 3 kerék mellett még 3 további alulcsapó vízikerékkel volt ellátva (összesen 6 kerék). Ennek megfelelő szélességgel és mélységgel rendelkezett. A kiöntés okának a megfelelő zúgó hiányát említi. 1895-ben a malmot özv.Vallus Antalné és Detki János bérlőit használták. Ok azonban nem üzemeltették. A külső malomnál a város véleménye szerint nincs szükség a zúgok szélesítésére, árvizek idején ugyanis az ott lévő töltésen keresztül megy le az összegyűlt vízmennyiség. Ennek ellenére 1900-ban határozatot hoztak a vízimalom lebontásáról. (188/5661/1900). A bontást azonban olymódon hajtották végre, hogy a 3 alulcsapó kereket lebontották, (ezeket az alkatrészeket azután felhasználták a belső vízimalomnál) a többi 2 felülcsapó és 1 alulcsapó kereket viszont továbbra is meghagyták. 1903-ban a Nagyváradi Kultúrmérnöki Hivatal a malomfő és a malomcsatorna átalakítását javasolta. A munkálatok után a tervek szerint megszűnik a káros duzzasztás. A rőzsegát elbontása és a duzzasztó zsilipek beépítése után az árvíz akadálytalan lefolyása biztosított, a kitisztított folyómederben nem képződhetnek rendellenességek. A magas őrlővízszintet 1 m-el lejjebb szállították, 98,1 m magasságról 97,1 m magasra. A terveken a vízimalom 2 kereke felülcsapott, 1 alulcsapott. A duzzasztó zsilip 4 táblás. A tervek azonban valószínűleg nem valósultak meg ugyanis az alispán 1907-ben a 16204/1907.sz. határozatával a vízimalom lebontását rendelte el.24 A külső vízimalom helye valószínűleg a Nagykátai országúton, az Electrolux-Lehel gyár bejáratánál a mostani Ids hídnál volt. A belső vízimalom 1703-ban a belső vízimalmot 3 kövesnek említik. 1771-ben a malom alját faragott kövekből rakták ki. 1773-ban Joseph Pachrath kőművesmester terveket készített a herényi belső vízimalom újjáépítésére. A terven a malom 5 köves, 4 kerék kétpereces, 1 pedig egypereces.25 A híres kőművesmester Rábl Károly is készített tervet a malomra. О 4 kerekes kétpereces malmot képzelt el.26 Fodor Ferenc szerint a régi Pasamalmot a XVIII.sz. végén lebontották. Helyébe épült 1788-ban a belső vízimalom. A belső malom csatornáját 1784-ben a kerületi mérnök vezetésével készítették. 1788- ban a belső vízimalom és a Klastrom környékén a Zagyva folyót kitisztították. A Zagyva 23 SZML.Jászberény ir. 1845.Capsa 54.Fasc. 1 .No.82 1/2. 24 SZML.Alispáni ir.3778/1908. 25 SZML.Jászberény ir. 1773. Capsa 19.Fasc.3.No. 18. Új jelzet 20.csomó 105.sz. 26 SZML.Jászberény ir. 1799.Capsa 34. Fasc.2.No.27. 201
