Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 89 ket szórtak az emberek közé.)/ 147 / Menet a vőlegény gombjukéban a mirtusz-ág lefelé, templomból jövet felfelé volt fordítva. A templomi szertartás után, a vőlegényes házhoz érve, a pitvarban fogadták a násznépet az örömszülők. A vőfély verset mondva átadta a menyasszonyt, a zenészek tust húztak. A vőfély a lakodalom főrendezője volt, gondoskodott a tréfáról, mulatságról. A vacsora tyúkhúslevessel kezdődött, csigatésztával, csirkeaprólékkal. Utána birkapaprikás krumpli körettel, savanyúsággal, majd sült szárnyas, torták, apró sütemények, bor. Minden fogásnál az első tál ételt a vőfély vitte be, és verses formában szólalt mindig meg.Pl. egy ismert rigmus így hangzott: " Halló,figyelem! Násznagy uram, itt a kakas. Féltem tőle, hogy elszalad. Soha ez a maga lábán, ide nem jött volna talán. Felőle úgy vélekedtem, jobb lesz, ha ide kergetem. Ebből mindenkinek jusson, vegyük közre, el ne fusson! Nem kellett ennek ábécé, árván maradt tőle a jérce. Sose becsülte meg magát, nekem ígérte a nyakát." És egy másik rigmus: " A töltött káposzta felséges étel, aki ebből eszik, tovább él két héttel.Fogyasszák kétséggel, azazhogy készséggel!"