Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 76 kikövezték a már kikövezett útig terjedő 1,5 km -nyi szakaszt is. / 129 / A XIX-XX. sz. fordulója körül műút épült a tiszaföldvári vasúti elágazástól Cibakházán át. A település közigazgatási határán belül húzódó útszakaszért az útmester felelt. Az útmester alkalmazta, fizette az útkaparókat. A makadám utak mentén néhány száz méterenként apró zúzottkőből apró kupacok voltak, s az útkaparó ezekből a kövekből töltötte fel a kátyúkat. Az útkaparó feladata volt az út mentén sorakozó sok évtizedes eperfák felügyelete is. (Az út fölé belógó ágak ne akadályozzák a forgalmat.) A település belterületén húzódó útszakaszok nem makadám utak voltak, hanem kockakőből rakott burkolatok. /13 0/ - Vasúthálózat 1847. szept. l-jén nyitották meg a Pest-Szolnok vonalat. Már ez a vonal jobb megélhetést biztosított T.földvárnak, mivel a Tiszán felmehettek hajóval a földváriak Szolnokra, s onnan vasúttal utazhattak Pestre. 1848/49 után a vasutat Szolnoktól Debrecen felé építette tovább a Tiszavidéki Vasút Rt. A pest-szolnok-debreceni és a szolnok-mezőtúr-aradi vasútvonalak kiépítése célja volt a Tiszántúl állattartó övezeteinek. Be akarták kapcsolni a Körös-vidék gabonatermő területeit a távoli piacokhoz.