Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 75 - Közutak Az első katonai felmérés ( 1784 ) XIX-23. sz. térképlapján látható, hogy az országút az ősi via commercialis nyomvonalán, a Tisza mellékágai által körülvett " Sziget"-től keletre haladt, egyenesen délnek tartott Gyalu pusztán át Kunszentmárton felé. A régi Kucorgó csárdánál ágazott el egy mellékút, ez Tiszaföldvár lakott területén , ill. a tiszaföldvári szőlők mellett nagy félkörívvel vezetett Cibakháza belterületéhez. A későbbi szolnok- szentesi műút ezt a nagy félkört követi./ 127 / A Tisza-szabályozással ( Tiszaföldvárnál 1863-ban készült el) lehetőség nyílt arra, hogy az országutat a községhez közelebb hozzák. A második katonai felmérés (1861-66) XXXVII.-55.sz. és a XXXVII.-54. sz. térképlapjain látható, hogy az országút, ősi nyomvonalát elhagyva az akkor még létező Martfű csárdától a töltéseken át vezették az utat Tiszaföldvár felé. A tiszaföldvári "Tabán"-t a "Sziget"-től elválasztó kiszáradt medret gáttal áthágva vezették be az utat a településre, s innen halad tovább mind a mai napig - a már említett Tiszaföldvár-Cibakháza közötti nagy félköríves szakasz eléréséig. / 128/ Tiszaföldvár belterületén vezető szakaszt a vasúti elágazásig kikövezték 1885-ben (?),és 1888-ban (vagy 1891-ben)