Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 64 epilepszia,gyermekágy, szifilisz, skorbut, elaggás, vértolulás, s még cholerát is feljegyeztek. 1831-ben a nyavalyatörés, sínlődözés, kelevény, rothasztó hideg, tüdősorhadás,tüdőgyúladás, bélgyúladás, epés hideglelés, fuladozás, kása himlő, inrángatózás, torokgyík,szárazbetegség, geleszta, görtshúzás, gyomorhideg, öregség, forrónyavalya, vérhas, patéts, szélkórság, szélütés, gyomor gyúladás, tüdőrothadás, hasmenés és természetesen a cholera a feljegyzett leggyakoribb halálokok. 1868-ban a halálozás leggyakoribb okai voltak: veleszületett gyengeség, görcsök, gyermekaszály,tüdő- és mellhártyalob, gümőkór, bélhurut, vérhas, váltóláz,hagymáz, himlő, hökhurut, kanyaró, roncsoló toroklob, vörheny, torok gyík, gyermekágyi láz, pokolvar, vízkór, gutaütés, agykór, agyhártyalob, erőszakos halál, rák-méhrák, öngyilkosság, halvaszületés, bőrbetegségek, izzag, görvély, véletlen eset szív- és véredénybántalmak. 1894-ben a toroklob volt a leggyakoribb halálok. Az 1896-os feljegyzéseknél feltűnő ,hogy halvaszületés nem szerepel,pedig előtte és utána is sokáig nagyarányú volt. 1911-ben, 1914-ben, 1915-ben vörhenyjárvány volt a településen. ( 1914-ben és 1915-ben az iskolákat be is kellett zár ni. )