Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 44 juttatható felső határ csak 4 kat hold. Tiszaföldváron -nagy valószínűséggel -egyetlen ember sem kapott 4 kat holdat, csak 2-3 kat holdakat.1925/26-ban hirdették meg a földosztást itt. A községházán kellett jelentkezni, s az OFB bíró a községi képviselőtestület ajánlása alapján döntött az odaítélésről. 1930. dec. 19. A felsőház elfogadta az 1930. XXXV. tc.-et az OFB működésének 1933. június 30-ig történő meghosszabbításáról. Az emberek ezt "Kiigazító földreform törvénynek "nevezték, mivel 1925/26-ban sokan nem kaptak földet az igénylők közül. Az OFB új jelentkezést kért. Megalakítottak egy - az OFB mellett működő nyilvános Tanácsadó Testületet. Az igényjogosultság megítélése előtti meghallgatás is nyilvános tárgyaláson ment végbe a községháza nagytanácstermében. Tagjai voltak: az Ószöllőből Kis Kósa Lajos,a Hangya Szövetkezet elnöke; öreg Katona Mihály; az "öreg községből" gazda Kovács Péter; Sallai Ferenc és néhány más nagygazda. Az elnök és a döntnök egy személyben az OFB bíró volt. A személyes meghallgatás után, zárt ülésen hozták a döntést. A határozatot másnap írásban kifüggesztették a községházán. Az előre nyilvánosságra hozott meghallgatási szempontok a következők voltak: Volt-e katona? Van-e földje, szőlője? Mekkora a család? Ért- e a földhöz? Megbízható ember-e? stb. A kiosztott föld általában nagyon távol volt a paraszt lakóhelyétől. Pl. az Ószöllőben lakó Földosztó Nagy János gyalog-