Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 37 egyéb idénymunkás. A sztrájkot és a sztrájkra való szervezkedést büntethetővé nyilvánította. A munkahelyen meg nem jelenőket karhatalommal elővezettethették. ( Egy 1911-ben kiállított munkás igazolvány fénymásolata a 12.a és b. mellékletben ) A századforrduló után több nagybirtokon gőzekével szántanak, géppel aratnak, s emiatt nő az idénymunkások munkanélkülisége. Azok kaptak könnyebben munkát, akik évről-évre ugyanott voltak részesaratók. (Ekkoriban a hús kilója 88 fillér, a napszámbér 50-60 fillér volt a megyében. /87/ ) Hatósági jelentések szerint T.földváron 1903-ban sokan olvasták a Szabad Szó cimü lapot, és sorozatosan gyűléseket kívántak tartani. Úgy tudták, hogy több birtokos idegen munkásokkal akar aratási munkaszerződéseket kötni.( Valószínűleg az idegenből jött aratómunkások a helybelieknél olcsóbban vállalták fel az aratást, ezért a helybeliek közül ilyenkor sokan aratómunka nélkül maradtak.) Az aratás közelsége miatt a gyűléseket nem engedélyezik. / 88 / 1906-ban országos szinten bontakoztak ki aratósztrájkok. Az OMGE (Országos Magyar Gazdasági Egyesület) követelte,hogy nyáron június, július, augusztus hónapokban a hatóság ne engedélyezzen népgyűléseket. Követelte még, hogy arató- és cselédsztrájk esetén a katonaság kellő díjazás mellett gazdasági és mezei munkára kirendelhető legyen. A megyei törvényhatóság feliratban követelte új sztrájktörvény létrehozását. Saját hatáskörében elrendelte, hogy Ti-