Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 14 puszta volt. / 41 / Azonban a falu valószínűleg sohasem volt teljesen lakatlan, hiszen a lakosok egy része akár évekig is elrejtőzhetett a Tisza mocsaraiban. "Tiszaföldvár inkább a Mocsárvár nevet érdemelte volna, mint a Földvárt, mert mocsár vette körül azt a környezet szintjéből 8-10 m magasan kiemelkedő dombhúzalt, mely észak- déli irányban nyúlik el olyan alakban, mint egy oldalára fektetett óriás-méhkas..." / 42 / A lakatlan puszta birtokjogát Bertóti István és gróf Forgách Simon szolnoki várkapitányok szerezték meg. A bertóti rész azután Olasz László tulajdona lett. /43 / 2. Az 1720-as évek Az újratelepülés pontos éve bizonytalan. Tóth Dezső szerint "...az 1721-i igazolás alkalmával sem jött szóba a Pesti Comissio előtt a földvári egyházi élet ősi eredete, aminthogy 1721-ben még a község sem telepedett újra. Az 1729-ben megejtett vármegyei vizsgálaton előadottak szerint, pontosan 1722-ben alkalmaztak lelkészt..." /44 / Az 1782-ben nyitott II. sz. református egyházi anyakönyv első lapjaira ifj. Major Mihály prédikátor - valószínűleg az egyház ládájában rongálódó régi iratokból - átmásolta az első prédikátorok, oskola-mesterek, leánytanítók, hites bábák neveit. Az oskola-mesterek névsora 1720-ban (I) kezdődik Vintze Istvánnal. /45 / i