Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 101 Míg korábban a túl népes leányiskolát ketté akarták osztani, 1885-től az egyház iskolái kezdtek elnéptelenedni. A község és az "Alap" iskoláiban ugyanis a tanítás ingyenes volt, ezzel szemben az egyház tandíjat kért. A nehéz anyagi körülményekre utal, hogy pl. 1871-ben a leánytanítói lak összeomlással fenyeget, majd 1874-ben már a fiúiskola épületének rozzant állapotát kell tárgyalnia az egyházkerületnek. /163 / Az egyház annak érdekében, hogy növendékeit megtartsa, Tandíjeltörlési Alapot létesített - ennek kamatai pótolták a tandíjat -, s így a tandíjat eltörölhették. Ez segítette az egyház iskoláinak fennmaradását. /164 / 1875-ben az "Alap" - akkori nevén Tiszaföldvári Községi Takarékmagtár - gyűlésén felvetették a külterületi iskola felépítésének szükségességét. 1876-ban az "Alap" felépítette a Kalap utcai iskolát: 1 tanterem tanítói lakással. (Még ebben az évben megalakult az iskolaszék. 1876-ban az "Alap" felépítette a Kossuth utcai iskolát is: 1 tanterem tanítói lakással. 1880-ban felépült az ószöllői református iskola. 1885-ben az "Alap" felépítette a Baross körúti iskolát. 1893-ban az Ószöllőben új és nagyobb méretű református iskola épült. 1894-ben az "Alap" az Ószöllőben iskolát épített. A külterületen ( Pusztahéken ) is épített a község egy 1 tantermes iskolát.