Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 100 A vármegye felmérette az iskolázás helyzetét, és az illetékes bizottság 1868 februárjában megtette jelentését. Az 1868-as adat szerint: " Tisza Inoka és Tisza Földvár: Az első helyen van 50 tanköteles gyermek, a másodikon 42. Cibakháza, mint legközelebbi és egyszersmind anyaközség oly távolságra van, hogy a gyermekeket nem lehet kényszeríteni az oda való iskolába járásra...a két helyen iskolának felállítása a nép szegénysége miatt lehetetlen, katolikusok itt kevesen vannak, s ezek is többnyire cselédek és dohányosok, kik fizetni, vagy valamit adni képtelenek..." /162/ A katolikus gyermekek száma egyre nőtt, de csak évtizedek múlva, 1900 ( Nogáll László plébános hivatalba lépése ) után rendeződött iskolaügyük. Ugyanebben az évben Martfűn külterületi, ún. uradalmi iskola létesült. Nagyon lassan indult meg a tiszaföldvári iskolák fejlődése az 1870-es években. 1868 körül a református egyháznak 3 tanítója (nagyfi,kisfi, leányt.), az ágostai evangélikus egyháznak 1 fitanítója, az Alap-i iskoláknak 2 tanítója volt. Összesen tehát 6 tanító látta el a munkát. (Pl. a ref. egyházi iskola 3 tanítója 325 tanulóval foglalkozott.) 1877-től kezdve ismétlőiskola működött. Ez hamarosan gazdasági iskola jelleget öltött, ahol gazdasági és háztartási ismereteket tanítottak.