Pete István: Tiszaföldvár társadalma (Tiszaföldvár, 1745–1817) / 0744-1998

- 26/a A franciaországi események, a napoleoni háborúk előszele, majd maguk a tényleges háborúk gabona- gyapjú- hátasló- és élőmarha konjunktúrát teremtettek. A majorüzemet működtető földesúrnak tehát érdekében állt a művelt terület, s a legelő növelése. Az úrbérrendezés utáni állapotokhoz képest a XVIII XIX. század fordulóján a külső-szolnoki részen is megin" dult a jobbágyiöldek aprózódása, s a zselléresedés. A ta gosítások alkalmával egyrészt a jobbágytelkek kerültek silányabb helyekre, másrészt az allodiális területeket is igyekeztek növelni, mivel e helyeken nem voltak jobbágytelkek, így nem adóztak utánuk, azonkívül e területeket bérbe lehetett adni a tehetősebb jobbágyoknak. Bár feltehetjük, hogy a Podmaniczkyak nem a népnyúzók közé tartoztak, a saját érdekeiknek azonban, ha visszafogottan is, mindenképpen érvényt szereztek. így azután a zsellérekből állandó napszámosok lettek, a tehetős jobbágygazdák szolgálatában, az uradalom pedig nagyszámú béres cselédet kezdett alkalmazni. A lecsúszott nemesek, vagy armalisták nobilis-plebeiusok lettek, tehát végső soron zsellérsorsú napszámosok! Nem találtam adatokat magára a Podmaniczky uradadalomra nézve, de az általános Heves-Külső Szolnok vármegyei adatok eligazíthathatnak, sőt, a Tisza járásra külön is szolgálnak adatok! /Táblázatos adatok!/ A jobbágytelkek aprózódása miatt nőtt a jobbágyok száma. A táblázatos adatok a" 1771-1828 közötti időszak-