Pete István: Tiszaföldvár egyesületi életének 50 éve (1845–1894) (Tiszaföldvár) / 0734-1998

- 26 72 73 letet, 1890.máj, 20-án pedig a Dalegyletet. Az utóbbi alapításánál leginkább az iparosok és kereskedők voltak a buzgólkodók, és ez a Dalegylet maradt fönn különböző /a helyzet adta/ keretek között, és működik /tudtommal/ mind a mai napig, megszakítás nélkül. 1890 és 1935 között hányatott sorsa volt a 4874 as függetlenségi munkás népkönyvtár egyletnek, illetve Munkáskör-nek, s a Népkönyvtár Egyesületnek Ezek egymás előzmény-alakulásai, illetve folytatói. A hatóság ezeket nem nézte jó szemmel, mivel szociáldemokrata próbálkozásokat látott bennük. Majd csak az 1935-ös alapszabály-módosítás után jutott nyugovóra az ügy! Az 1899-ben alakult Népkönyvtár Egyesület alapszabályának 17. pontja kimondja: "Csakis azon mezei munkás lehet az egyesület tagja, a kinek munkás igazolványa van." 1 76 /Itt érdemes hivatkozni az 1898:II.t.c.-re. Huzamosabb idejű mezőgazdasági munkát /pl.részesaratást csak igazolvánnyal rendelkező mezei munkás kaphatott!/ 77 1890-ben alakult meg az Első Temetkezési Egylet "Amikor jött a halálmadár" /a pénzbeszedő/ 10 vagy 20 fillért kellett befizetni attól függően, hogy az illető mekkora temetkezési segélyről óhajtott gondoskodni az örökösei részére. xEz volt az u.n. rabszolgatörvény.