Pete István: Tiszaföldvár egyesületi életének 50 éve (1845–1894) (Tiszaföldvár) / 0734-1998

23 szetesen egy jókora kétajtós szekrénnyi könyv már tekintélyes könyvtárnak számított. Mint már láttuk, a szöllőrészen 1880 óta működött református iskola. Az írni-olvasni tudás terjedésével a szöllőbeli tehetősebb parasztemberek /és iparosok/saját olvasókört kívántak a lakóhelyük közelében. 1885-ben azután a szöllőbeli tanító segítségével meg is alapították az O

regszöllőbeli Olvasókört /köznapi neve: Öreg kör/. "Czélja: Olvasás,- népkönyvtár szervezése és tisztességes társalgás által a közmíveltség e66 lőmozdítása." Ebben az időben /s a II.v. háború végéig/ Tiszaföldvár járási székhely volt, a Csongrád-Szolnok közötti hajójárat érintette a községet, Szorosabb lett a kapcsolat a két végállomással. Az iparosok mozgási körzete tágasabb lett, a számuk egyre gyarapodott. 1885-ben megalakult az Ipartár67 sulat /Ipartestület/. Ugyanekkor /1885-ben/ a Pusztatenyő-Kunszentmártoni vasúti szakasz átadásával Földvárnak három, teherforgalomra is kialakított vasúti megállója lett: Martfű megálló /s egyben a környékbeli nagybirtokok árúrakodó helye/, Tiszaföldvár vasutállomás//a belterület személyforgalma részére és a nagygazdák árurakodása részére, Homok megálló /az ottani környékbeli nagyobb birtokok árurako-