Pete István: Tiszaföldvár egyesületi életének 50 éve (1845–1894) (Tiszaföldvár) / 0734-1998

- 22 hektár volt a szöllőrész területe. Természetesen ezen a részen keverten voltak gazdasági udvarok, szántók és szöllőrészek. 1788 körül a megművelt 65 szöllőterület 217 kat. hold /kb. 125 ha./ Hozzávetőlegesen tehát 65 ha. lehetett a szöllőkön kívüli terület a szöllőrészen. Ezután még bő 150 éven át a szöllőterületek folyamatosan gyarapodtak. E ténynek a polgárosodásban igen fontos szerepe volt. A törpebirtokosoktól a nagygazdákig, az iparosok és kereskedők, mindanynyian igyekeztek szöllőterületet szerezni. Rossz szántóföldi termés, lanyha üzleti forgalom, stb. esetén is, a szöllő-és gyümölcstermés átsegített a nehézségeken. /Az iparosok majdhogynem csak inkább télen dolgoztak a műhelyben, a nyarat a szöllőjükben töltötték. / A viszonylag biztos megélhetés arra indította az iparosokat-kereskedőket, hogy a gyerekeiket legalább algimnáziumba, de méginkább főeimnáziumba, kereskedelmi iskolába, fémipariskolába adják. A többé-kevésbé módos parasztgazdák pedig igyekeztek mind a házuk formáját, mind a belső berendezését polgári igények szerint, de legalább a módosabbak utánozásával kialakítani. Egyben illendő volt újságokból, könyvekből szerzett valamelyes tájékozottságot is felmutatni. Ennek megfelelően a körök és egyletek igyekeztek gondot fordítani a könyvtárukra. A könyvállomány mennyiségét illetően termé-