Szlankó István: Tiszaföldvárra vonatkozó adatok (1723–1724) (Tiszaföldvár) / 0729-1998

rakjuk össze a külső falnál az ajtó mellett, a spárgával körülkötött kötegeket pedig, amennyiben még nem bomlottak szét, külön csomókba rakjuk. A 3zoba egyik sarka felé haladtunk a bányászkodással, s amikor a sarok szabad lett, a széthullott papírsalátát figyelmesen megbolházva a sarokba túrtuk. Amikor a másik belső sarok, s az egész belső falrész szabad lett, a salátát tomyoztuktúrtuk egészen a mennyezetig. Mire az előbb említett illető visszajött, már a papírsaláta újbóli átszűrésében i3 jócskán előrehaladtunk Gondolom, az utánunk jövőkre már csak a saláta vasvillázása maradt. Eleinte az előkerült jónéhány bevont útlevelet is külön raktuk, de hamar rájöttünk, hogy több útlevél gazdája már halott, így az egészet a saláta közé dobtuk. Az útlevelekkel kapcsolatban: 1941/42 körül sok szegénysorsú földvári dolgozott többhónapos bérmunkán Németországban, mivel ott, a nagyarányú katonai behívások miatt hiányzott a munkaerő, a fizetés pedig jobb volt mint az itthoni napszámbér! Visszatérve az iratmentésre: megmaradtak a földkönyvek, az adókönyvek, a protokollumok, /más szóval a képviselőtestületi jegyzőkönyvek/, hogy milyen hiányokkal, azt nem tudom! Véleményem szerint az anyakönyvek hiánytalonul előkerültek. Megjegyzendő, hogy fennmaradt egy igen rongált, de kutatható protokollum-kötet, amely " ITSO'^"

1^ esztendőnek szent András Havának első napjától fogva 1825^' Esztendei Martius napjáig" szolgált. Feltalálható a Tiszazugi Földrajzi Múzeumban, Tiszaföldváron. KÜLFÖLDIEK VOLTAK-S /ZÖMMEL/ A MARTFŰI CIPŐGYÁR KUMASAI? /54.p./ Ugyanebben a munkájában V ír.ia Győri József, hogy a martfűi cipőgyár 1930 után kezdi meg a termelést, és a munkások zöme külföldi volt. A "külföldi" munkásokkal kapcsolatban ismét előjön az a jellegzetes szakmai betegség, hogv nem az események idején létező állapotokat ve-