Jakab Julianna: Névtani vizsgálatok a tiszaföldvári Ószőlői Általános Iskola alsó tagozatos tanulóinak körében (Tiszaföldvár, 1990) / 0727-1998

- 4 ­Az adatok segítségével lehet szakkört is inditani, névtanit, vagy nyelvjárásit. A kutatásaim alapján azt tapasztaltam, hogy a gyerekek érdeklődéssel olvassák és lelkesen kutatják saját ne­vük jelentését. Ezekután mikor elolvastam Kálmán Béla könyvét (A nevek világa Csokonai Kiadó, Debrecen 1989.), engem is egyre inkább érdekelt ez a téma, hiszen mint leendő anya már én is rengeteget gondolkodtam, hogy milyen nevet adjak majd a gyermekeimnek. Ezen kivül mint pedagógus a cse­metéket nap mint nap keresztnevükön szólitom. A leg­több ember nem maga választja meg a nevét. Vezetéknevét apjától örökli, keresztnevét rendszerint szülei hatá­rozzák meg. Esetleges ragadvány nevét az a közösség ru­házza rá, amelyben él. Nevét azonban hivatalosan is meg­változtathatja, egyesek főleg művészek pedig álnevet, (művészi nevet) választanak maguknak. "Vezetékneveink csupán néhány száz évesek, ezért sok érthető közülük, mint Kovács, Nagy, Fazekas, Veres, Arany. Sokat viszont csak a szakember tud megfejteni, mint Bartók, Balla Dékány, Gerencsér, mert ma már ela­vult szavakból vagy tájszavakból keletkeztek. Számos, nálunk is használatos név idegen nyelvből való, mint Nóvák, Hirt, Valentini. Keresztneveink nagy része végső soron héber, görög, latin vagy germán eredetű, kisebb részük szláv vagy török. Az eredeti keresztnevek száma elég csekély" - irja Kálmán Béla A nevek világa cimü

Next

/
Thumbnails
Contents