Jakab Julianna: Névtani vizsgálatok a tiszaföldvári Ószőlői Általános Iskola alsó tagozatos tanulóinak körében (Tiszaföldvár, 1990) / 0727-1998

- 4 Az adatok segítségével lehet szakkört is inditani, névtanit, vagy nyelvjárásit. A kutatásaim alapján azt tapasztaltam, hogy a gyerekek érdeklődéssel olvassák és lelkesen kutatják saját nevük jelentését. Ezekután mikor elolvastam Kálmán Béla könyvét (A nevek világa Csokonai Kiadó, Debrecen 1989.), engem is egyre inkább érdekelt ez a téma, hiszen mint leendő anya már én is rengeteget gondolkodtam, hogy milyen nevet adjak majd a gyermekeimnek. Ezen kivül mint pedagógus a csemetéket nap mint nap keresztnevükön szólitom. A legtöbb ember nem maga választja meg a nevét. Vezetéknevét apjától örökli, keresztnevét rendszerint szülei határozzák meg. Esetleges ragadvány nevét az a közösség ruházza rá, amelyben él. Nevét azonban hivatalosan is megváltoztathatja, egyesek főleg művészek pedig álnevet, (művészi nevet) választanak maguknak. "Vezetékneveink csupán néhány száz évesek, ezért sok érthető közülük, mint Kovács, Nagy, Fazekas, Veres, Arany. Sokat viszont csak a szakember tud megfejteni, mint Bartók, Balla Dékány, Gerencsér, mert ma már elavult szavakból vagy tájszavakból keletkeztek. Számos, nálunk is használatos név idegen nyelvből való, mint Nóvák, Hirt, Valentini. Keresztneveink nagy része végső soron héber, görög, latin vagy germán eredetű, kisebb részük szláv vagy török. Az eredeti keresztnevek száma elég csekély" - irja Kálmán Béla A nevek világa cimü