H. Nagy Eszter: Szőlő- és gyümölcstermelésünk fejlődése a felszabadulás után (1964–1965) (1998) / 726-1998
22 -A Duna-1 i sz а-köze sokrétű mezőgazdaságát részben a természeti összetevők változatossága indokolja, de a mezőgazdaság rohamos nagyüzemi fejlődését, emelkedő hozamait és gyökeres tájátalakité szerepét a termelési méd gyökeres megváltozása 1945 után. “A természéttudomány és az agronómia fejlődésével megváltozik e föld termékenysége is, mert megváltoznak az eszközök, amelyek a föld elemeit azonnal értékesithetővé teszik". Ezt igazolja a homoki talajok művelésében bekövetkezett alapvető változás ^56* 79-85/* A termelőerők fejlődése, ,a tökéletesedő agrotechnika, a tudományos ismeretek bővülése ereuményezi, hogy a különböző természeti tényezők egyre kevesebb akadályt jelentenek az ember számára /71, 174-2<>5/.— Így az egykor csekély értékű homok hasznosításának igen fontos növénye lett a szőlő, főleg a filozáravész óta. "Meghóditása" sokrétű munkát igényel: erősen trágyázni kell, mert szerves anyagokban szegény, rendszeresebben kell védekezni a fagykárok ellen, a cserebogár pajorok ellen..... \ Szőlőtermelésünk tekintélyes része települt 1945 után "a kot fofy <5 közére" 1 I70 ezer hold, ami egész szőlőterületünknek kereken fele. Így szőlőtermelésünk földrajzi arányai erősen módosultak, a terület nagységs kedvez a változatosságnak színben, Ízben, stb. Főleg a körzet déli fele emelkedett nagy jelentőségre 1945 után, holott még legeltetésre is alig volt alkalmas /71} 174-205/. Most pedig az alapos talajvizsgálatok elvégzése nyomán eredményesen tudnak a filoxére ellen is fellépni /48 sz.mell./. A laza homokon komoly feladattá nőtt a defláció elleni műszaki védekezés is /16, 18-19,/« A sokrétű munka lehetővé tette a minőségi Xaaarka, Kövidinka, Ezerjó, Mézesfehér, üleszrizling stb. nagyüzemi tern elését. A szocialista termelési mód uralkodóvá válásával egyidőben fejlődött a Csongrád megyei szőlőtermelés is. Tulajdonképpen a két folyó közi egységei homoki szőlőterület egy része. Főleg 1953 után növekedett itt a szőlőtelepítés. 1954-ben Szatymaz, Lomaszék, Csengőie községekben 4,5 millió db. szőlővessző előállítására kötöttek szerződést, ügrást jelentett ez a fejlődésben. 1955-ben a megye területén 17 241 holdnyi a szőlő /57} 79-93/, igy a megye telületileg is fontos helyet foglal el /49 sz.mell}/. A szőlőterületek és fajták eloszlását a 55-sz-u mell. mutatja. A homoki szőlőtermelés indokolt, csináljuk is. Nem egy helyen sikerült olyan minőséget kitenyé szteni, amely vetekedik a hegyvidék borokéival /Izsáki Áll.Gazd./. A homoki telepítés gazdaságosabb: a hazai gyökeres és sima vesszők felhasználhatók, a talaj immunis, a gépi forgatás lényegesen olcsóbb/52oo.-Ft helyett I200.-Ft/»viszont a pajorok ellen a talajt porozni kell /42, 6-7,/. 46,
