Kunszentmárton iparára vonatkozó lapok (1998) / 722-723-1998

A kunszentmártoni iparosokra vonatkozó anyag

231 -Még nem volt meg a bizalom az Ipartestületek és a Szakszervezetek között ./Ipartestület közgyűlési jegyzőkönyve 194-5,április 26-ról«/

/Nem lehetetlen, hogy az Ipartestület ezzel akarta elérni célját,viszszaszerezni az épületet s ez lett volna az el06 lépés/

Közben az elöljáróság a kimutatást az ipari üzemekről le&ufcgyalta és határozatot hozott a Cseuz és Társa Malom ügyében«

A malmot a Szfcbad Szakszervezetek Központi Bizottsága és a három Földműves Szövetkezet kezelésébe adta, hogy ott is meginduljon a termelési akkor a kenyérnél fontosabb közszükségleti oikk nem volt«/Közgyűlési jegyzőkönyv 1945. junius 26«/

A hús is fontos volt, mivel pedig a Csengeti-i holtkörös halászata még nem talált gazdára, a közgyűlés a Holt-Köröst a Kunszentmártoni Halászok Szakszervezetének adta ki haszonbérbe• A haszonbért természetben kellett leróni és a Nemzeti Segély nevű mozgalom céljaira szánta a község«/ A Nemzeti Segély mozgalom főként a Budapesti Ínségeseknek, a hazatérő hadifoglyok étkeztetésére életre hivott bizottság volt« Kunszentmárton erre a célra sokat áldozott/«

A haszonbér a fogások 25 %-a volt«

Az ellenőrzést is a Nemzeti Segély - Bizottságra bízták, valamint a felügyeletet a halászati törvények betartása szempontjából« /Közgyűlési jegyzőkönyv 1945«junius 22«/

Az 1945* december 19-i közgyűlésen felszóllaló Belezn ai Béla felhívta a köggjiülést, hogy a Cseuz Kálmán és Társai Henger Malom, a Járayl Rudolfné sz• Balogh Gabriella és Halmai Gyuláné sz« Balogh Ágnes tulajdonában lévő "Horváth Malom, a kunsági Olajsajtó, a Betekintsbe lé* vő, Vida Gyula bérlése alatt álló hántoló üzemek, a Tégla és Cserépgyé rak, a Gőzfürdő, haladéktalanul kerüljenek a község kezelésébe.

Ne szolgálják azok a tőketulajdonosok egyéni gazdagodását, hanem az újjáépülő ország egyetemes érdekeit« \