Tiszaföldvárra vonatkozó tanulmányok (Tiszaföldvár, 1988) / 0711-1988

- 4 Birtokviszonyok Tiszaföldváron 1935 i lo nagybirtokos 5oo kh. 83o4 kh. földje volt 13 középbirtokos loo-5oo kh 14.16 " " 453 kisbirtokos 5-2o kh 6l8o " " 128o törpebirtokos 5 kh 62oo " " A szántók ilyen aránytalan elosztása komoly társadalmi feszültségek forrásává válik.Mivel még ekkor 1935-ben is csak két téglagyár képviseli az ipart, és összesen 133 gyárimunkást tartanak nyilván, - nagyon sok ember kénytelen az igen alacsony mezőgazdasági napszámból, részesmüvelésből, haszonbérletből élni. Ugyanakkor néhány nagybirtokos, sok gazdag- és középparaszt, szőlősgazda jó szinvonalon, eredményesen gazdálkodik., A község lakosságának igaz kisebb, de azért 2oo-3oo családra kiterjedő körében /orvosok, ügyvédek, tisztviselők, tanitók, kereskedők, iparosok, módosabb gazdák/ már a 3o-as években is jelen van a 2-4 szobás lakásban a villanyvilágítás, rádió, ártézi vizvezeték az udvarban, esetenként fürdőszoba, és telefon is. A községet rendszeresen busz-, hajó- és vasúti kapcsolat köti össze É-D-i irányban távolabbi településekkel.Működik 2 benzinkút, taxi, polgári iskola, mozi, kádfürdő, kaszinó és jónéhány valóban jól funkcionáló un. kör /Népkör, Öregkör, 48-as kör, Olvasókör, Ipartestület/ A hetente megjelenő helyi lap a Tiszaföldvár és Vidéke 6oo-7oo családhoz jutott el, és az un. fővárosi lapokbók is több mint loo példányt vásároltak. A második világháború előestéjén, 1941-ben kezd épülni a CIKTA, a mai Tisza Cipőgyár "őse".Gyors fejlődése sok tiszaföldvárit juttat jól fizetett munkához és uj fajta, az addigi állapotokhoz képest feltétlenül demokratikusabb szemlélethez. Különösebb épületkár, pusztulás nem éri a települést a háború során, mivel szinte puskalövés nélkül szabadul fel 1944. október 8-án.