Eszesné Hevesi Szilvia: A tiszaföldvári Városi Könyvtár története (Tiszaföldvár, 1995) / 0704-1998

A gazdaság átalakításának hatására igen nagy érdeklődés mutatkozik a vállalkozások iránt. Számuk 400-450 között mozog. A munkanélküliek száma 1995. januárjában 945 fő. A település mezőgazdasági jellegű falu volt. Martfűn (szomszéd helység) 1941ben megkezdték a CIKTA-Cipőgyár építését. A modern gyár a lakosság jelentős részét elvonta a mezőgazdaságtól. Ezzel magyarázható az iparban foglalkoztatottak magasabb aránya. 1993-ban Tiszaföldvár megkapta a városi rangot. 1.3. A kulturális élet kibontakozása és fejlődése « Az iskolán kívüli művelődéshez a kapitalista korban a különböző egyesületek játszottak legnagyobb szerepet. Már 1889-ben megalakult a Tiszaföldvári Dal és Zene Egylet, 1890-ben a 48-as Függetlenségi Munkás Népkönyvtár Egylet. Az egyesületek száma a XX. század első felében jelentősen nőtt és elérte az 50-et. A 11. világháború után az egyesületeknek csak egy része folytatta tevékenységét. A felszabadulást követően a művelődés új formái jelentek meg. 1946. január 3-án megalakult az Iskolánkívüli Népművelési Tanács, amelynek feladata, terjeszteni a tudományt, művészetet, műveltséget a társadalom minden polgára számára. Említésre méltó az 1925-től 1945-ig működő „Mozgó Színház". A község első önálló újsága 1929. és 1938. között jelent meg „Tiszaföldvár és Vidclcc" címmel. Tiszaföldváron élt és alkotott 1929-től 1934-ig Bányai Kornél költő, akinek emlékét a Homoki településrészen „Emlékház" őrzi. Az 1956-ban alapított Tiszazugi Földrajzi Múzeum fontos szerepet tölt be a térség szellemi életében. /3/ 7