Dr. Gonda Sándor: Babonák és kuruzslások a Tiszazugban / 0687-1998

nek megzavarodása, amidőn a vért elönti a táragy s sárvizes lesz az egész vér. Ez vagy megfázás, vagy tnletetés miatt is előállhat. A sárviztáragyot az okozza, liogy bizonyos testrészre lehúzódott a vérből a táragy s attól lelt sárvizes a beteg testrész. »Vértáragy«-nál biztos, de az egyedül biztos 'gyógyítási mód« a táragy-gyökér (fekete hunyor gyökér) húzás. Ezt a fontos műveletet a következőképpen ejt'k meg: Egy késsel átszúrják kél helyen a bőrt s a keletkezett sebcsatornába egy fonalat húznak s abba kötik bele a »táragygyökerel«, hogy az a sárvizet odaszivja s ezáltal a »rossz nyavalya« onnan kicsepeg. Ha nagyon hirtelen és erősen lefogja az állatot a táragy, akkor még vért is kell venni a beteg állatból. A táragygyökeret lónak, szarvasmarhának a szügyébe húzzák, vé't a torkolati viszérből vesznek, sertésnek a szügyébe húzzák a »csodafüvet« s ugy vesznek a beteg állatból vért, hogy a farkából egy darabot levágnak, vagy a fülét behasítják. Sárviztáragynál a táragygyökeret a megduzzadt beteg testrészbe húzzák s belsőleg porrá tört táragygyökeret adnak borecettel. A táragygyökér csaknem minden háznál van készenlétben s azt vagy a heti piacokon, vagy az országos vásárokon szerzik be, de vannak olyan »hozzáértő« emberek is, akik faluról-falura, ház ról-házra, tanyáról-tanyára járnak az évnek minden szakában s dicsérgetik s ajánlják a »bizlos gyógyszert* s megadják hozzá a szükséges »hasznos tuduivalókat« is. i) Rozsférgességnél pipafüstöt fújnak be pipaszáron keresztül a vegbélbe s pörkölt rozsot H