Dr. Gonda Sándor: Babonák és kuruzslások a Tiszazugban / 0687-1998

Italán más foglalkozási ágban nincs a babona és kuruzslás ugy elterjedve, mint az állatorvoslásban és seliol sincs annyi lemosolyogni való, avagy elszomorító szokás, mint a falusi egyszerű emberek között e téren. Az is bizonyos, hogy mennél alacsonyabb nivón van valamely vidék luilturája, annál inkáb burjánoznak, ott azok a minden alapot nélkülöző tévhitek és régi babonák, amelyekben őseink, egyszerű, hiszékeny naivsága s a misztikus dolgok iránt fogékony lelke feltalálható, azonban sok fejlődést gátló tant cs káros babonát az egyszerű falusi embereket kihasználó lelketlen »kuruzslók« terjesztenek csak azért, hogy maguknak megnemeugedhető módon hasznot biztosítsanak a »biztos« és saját maguk által feldicsért ^különböző gyógymódokkal.« A világháborúban az egyszerű falusi emberből is világlátott, tapasztalt ember lett s az azóta felnőtt generáció, amely ebben a »gépkorszakban* korszakalkotó találmányoknak szemtanúja leheteti s egy évtized alatt valóságos történelmi kort élt át, nem ad már hitelt a babonáknak és kuruzlásoknak s az itt maradt régi öregek elbeszéléseit fölényesen, mosolyogva hallgatják, amint azok esténként »pipaszó« mellett «eltanyázgatva« szóbahozzák a régi dolgokat, a kandallós, olajmécses kor emlékeit, a régi babonákat, a szokásban volt fűszerszámokat és »különböző gyógymódokat*. A háború utáni időben az u. ti. iskoláukivüli ismeretterjesztő