Dr. Gonda Sándor: Babonák és kuruzslások a Tiszazugban / 0687-1998

szaporodnak a nekik megfelelő helyen ugy, hogy egy baktérium egyszerűen kél egyenlő részre oszlik s a kél uj egyed 20—60 perc múlva ismét kétfelé oszlik s igy nem lehet csodálkozni azon, hogy van olyan baktérium, amelyikből fel nap alatt harminchárom millió baktérium lesz ? Nagy tömegben úgynevezett telepekben a baktériumok szürkés fehér szinflek, de más szinüek is lehetnek, igy vannak élénk vörös szinü baktériumok is, amelyek ha pl. tejbe bekerülnek, azt »véresre« festik akkor ÍF, ha az istállóban a fecskefészket nem háborgatja senki sem. Viszont a tej tényleg lehet véres, ha pl. egy másik telién a tőgyet megdöfte a szarvával. Na, de térjünk vissza a mirigykórra. A beteg állat által kiprüszkölt orrváladék vagy a nyirokcsomó gennye takarmány, ivóviz által ha egy egészséges csikónak vagy lónak a szervezetébe bekerül, az szintén megbetegszik s a betegség jólismert tünetei a fertőzés után 1—8 nap múlva mutatkoznak. Az ilyen beteg állatot leghelyesebb állatorvosnak megmutatni, aki a szükséges utasításokat megadja a kezelésre vonatkozólag. Ha ezt nem teszi a tulajdonos, akkor legalább a betegektől különítse el az egészségeseket, hogy -azokra ne ragadjon át a betegség. c) Helytelen szokás az, hogy az újszülött állatnak nem kötik el a köldökzsinórját a tulajdonosok. Miért ? Mert a köldökzsinóron keresztül a hasüregbe bekerülhetnek a szalmáról, talajról különböző baktériumok, amelyek köldökgyulladást, majd hashártyagyulladást okoznak s az ilyen betegség rendesen halálos szokott lenni. A születés után kössük el kél ujjnyira a hasfaltól a köldökzsinórt, forróvuben