Dr. Gonda Sándor: Babonák és kuruzslások a Tiszazugban / 0687-1998

nik, akiknek x>veszedelmcs« a tekintetük, különösen, ha ezek az »anyós névre hallgatnak? De ha az ilyen tekintet vérfagyasztó, pl. a »vőmuratn«-ra, az nem betegiti meg a kiscsikót ? Vagy elhiszem, hogy vannak »babouás szernü« tüzrőlpattant feliérnépek, hiszen a magyar népdal is szól ezekről, de akik ezeket »imádják«, azok nem a kis állatok között keresendők . . . a) A magyar ember nem szokta elkényeztetni kis állatait, sőt igen gyakran, — de különösen szük takarmányviszonyok között — nem takarmányozza azokat kellő módon, sem menynyiségileg, sem minőségileg. Pedig különösen a választási korban igen fontos a helyes takarmányozás. Kis gyermekeknél is különösen nyáron elő szokott fordulni a rettegett betegség, a bélhnrut. Kis állatoknál a bélhnrntot előidézheti a nem megfelelő takarmányozás, a tnl hideg, vagy tnl tneleg eledel, rossz viz, penészes vagy dohos, erjedt durva, elfásodott takarmány, rossz fogazat, a testnek túlságos belső vagy külső lehűlése (átfázás) másodlagosan kísérője szokott lenni a bélhurut a bélférgességnek, de különböző fertőző betegségeknek is. Bizony a népies gyógyszerek, igy a timsó és a kékkőpor nemhogy használna, hanem még határozottan súlyosbítja a betegséget. Tanácsos szakemberhez fordulni ilyen esetben, mert csak akkor gyógyulhat meg a beteg, ha az alapokot felismerjük. A helyes takarmányozás tekintettel a fehérjékre és mész!re, (lucerna, zab) megfelelő istálló, igen fontos a betegség megelőzése érdekében. b) Kehhányás, »csikókeh« mirigykór lovaknak, de különösen fiatal csikóknak ragadós, fertőző betegsége, amely az orr nyálkahártyájának