Varga Lajosné temetésén elhangzó megemlékezések (1996) / 651-653-1996

Ferenczi György: Dr. Varga Lajosné temetésén elhangzó megemlékezések

б

nehézségét is jelzi, hogy azokat a műremekeket, amelyekről oly nagyszerű elemzést adott, csak nyugdíjas korában láthatta meg a maguk valóságában.

A majdnem negyedszázados nyugdíjas évek alatt is tevékeny volt. Szívesen találkozott volt tanítványaival, rendezgette tartalmas életének emlékeit. Idejét, erejét jól beosztva, és másoknak kiosztva mindig értelmes, tehát teljes életet élt.

Ennek tudata talán megkönnyíti a megváltoztathatatlanba való beletörődésünket.

Az ilyen nagyszerű ember halála pillanatában győzi le a halált, ügy kellett élnie, ahogyan élt és meg kellett halnia, hogy tovább éljen.

Tovább éljen, bennem, bennünk, mindnyájunkban és emlékeinkben.