Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

Az igen gyenge domborzati tagoltságú alacsony,egyenletes sikság 87-95 méter tengerszint feletti magosságu, a lösztakarta peremein kissé 100 méter fölé emelkedik. Jászberény hozzávetőlegesen a medence közepén terül el. Ennek a környéknek a felszini kialakulásában -mint azt előbb emlitéttem, elsősorban a Zagyva töltött be nagy szerepet. A folyó mederváltozásos ingadozásai több szempontból is figyelemre méltóak. Egyrészt mert ezek silypontilag éppen a vizsgált területre esnek, másrészt az ezáltali felszini talajtakaró változások következtében megváltozott a vegetáció is,melyet a különböző éghajlatváltozások is elősegitettek. A déli,homoki rész kivételével döntően mocsári-sziki ötvözetűvé alakult. Mielőtt a lepkefaunával összefüggő,általam megismert növényzet vázlatos ismertetéséin térnék,tekintsük át,miképpen is alakult ki az a tájburtelati arculat,amelyet ma láthatunk környékünkön. A vizsgált terület mai tájképi kialakulásáig a Zagyva többször változtatta futását. A holocéni tektonikus mozgások,süllyedések következtében a Mai Jászfelsőszentgyörgytől nem csak kelet-északkelet irányba tolódott,majd délre fordulván kerüli meg a városunk történelmi magvát képező magasabb,löszfoszlányos,folyóhomokos területét, h®em megkerülte a tőtevényi és a porteleki határrészt is. Ez az egykori Alpárig kanyargó ősi ág később megszűntRákos és a Tápió futóhomok ja a szelek szárnyán mélyen benyomult,és ez a meszes,szódás homok ÉNY - DK. irányú hátakba rendeződve egészen a város széléig hatolt. A homokbuckák között megrekedt viz a Hajta mocsarait alakította ki, utánpótlást már csak áradások alkalmával illetve kisebb vízfolyásokból kapott még hosszú ideig. A lassan száradó mocsár elszikesitette a talajt. Ma ennek helyén sziksótól kivert, tamariskás /* ezt nevezik jászfenyőnek/sziki ürmös,sóvirágos,kákás-sásos savanyu