Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

Azt nyilván mondanom sem kell,hogy a lepkefauna csak pici,de fontos része az egybefonódó,egymást feltételező,és kiegészitő biológiai tényezők összességének. Mint emiitettem,ennek értékelése csal: akkor tükrözheti a valósághoz hü képet,ha valamenyi környezeti adottságot inu.lt és jelen függvényében figyelembe veszünk. Eaaek a gondolatok jegyében térjünk mostmár hazai tájakra. Jászberény környékén lepkészek eddig aligha fordultak meg.A szás irodalomban először Kovács Lajos emlit innen fajokat 1953-ban,az egész hazai r?gylepkefaunát átfogóan revideáló dolgozatában.Mindössze 07 fajt. Egyébként ezeknek az adatait magam is ellenőriztem ' * a TTM. gyűjteményében. A lepkéket Móczár Miklós gyűjtötte,aki az 1930-40 -es évek táján a jászberényi Tanítóképzőben volt tanáj? és igazgató. Móczár Miklósról had emlitem meg,hogy nem csak kiváló pedagógus és népművelő volt,hanem a hártyásszárnyu rovarok,ezen belül a méhfélék elismert specialistája is. A terület lepkefaunája tehát gyakorlatilag ismeretlen volt korábban. Viszont gyűjtéseim egyértelműen bizonyítják fajgazdagságát különösen annak függvényében,hogy mamár közel 80 Sr-ban mezőgazdasá* -————————-- 1

——— _ » gilag hasznositott agrárterület.. Kutatásaim földrajzilaz az un. Zagyva medence /íörténelmi és népi nevén;Jászság/ csak kis részére terjedtek ki,nevezetesen Jászberény közvetlen környékére. Tekintsük át néhány mondatban ennek a területnek a felszini ki* alakulását és formáit. Nos képzeljenek el egy nagy teknőt,földrajzi ménetekben,amit a geológusok Zagyva-medencének neveztek el, A délfelé mélyen lehúzódó gödöllői dombság keleti oldalától a Tarna felszinen maradt pleisztocéni hordalékkúpjáig, északról a Mátra által határolva délre Szolnokig terjed a Zagyva-medence. Felszini kialakulásában az egyes földtörténeti korszakoknak előadásom szempontjából egészen a holocénig tulajdonképpen nincs jelentősége .A pleisztocén végén,de főként az óholocénban azonban a felszín