Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

5 A mai faunakép,paléarctikus viszonylatban természetesen,a posztglaciális klimaingadozások ideje alatt,és azok hatására alakult ki. De ennek a nagy folyamatnak,amelyet az egyes fázisokban más - más fajcsoportoknak az előnyomulása,illetve visszahúzódása jellemzett, részleteire vonatkozólag csupán ugy-ahogy ismertek.A lepkék esetében tulajdonképpen csak hipotézisekre támaszkodhatunk. Okai abban keresendők,hogy ma már kísérletesen nem kontrollálható több tizeza? sőt,százezer évre visszanyúló folyamatról van szó,másrészt,az egyéb tudományági kutatások sem döntötték még-el végérvényesen a Kárpáti-medence refugiális lehetőségét.Sok egyéb leletanyag adata szól amelett is,hogy az egyes állatfajok elterjedése már a pliocén végéi a levantei korszakban hasonló volt a maihoz,melyen a glaciálisok « csak aprólékos,bár igen jelentős változásokat eszközöltek.Szakmai berkekben még ma is számos vitás és nyilt kérdés van ezekkel kapcsolatban. Az mindenesetre már bizonyított,többekközött számos endemikus faj,illetve alfaj esetében,hogy a Hiss-Würm idejéa a Bükk hegység refugium volt,az Alföldön pedig a nyirségi Bátorliget 4 lápos világa mutat hasonló jelenségeket. Jászberény környéke ilyen nyomokkal nem rendelkezik,vagy ha mmrendelkezett is,a kultura terjeszkedése ezen nyomokat eltörölte, A mai élettér teljes összképe azt mutatja,hogy a Würm utáni benépe4 sülési folyamatok során alakult ki jelenlegi lepkefaunája.Vagyis, amikor a felszin-földrajzi és a klimatológiai viszonyok kialakították azt az alapnövényzetet,amely a jelenlegi faunakomponensek fenntartójává és megha^ozójává vált. Tekintsük át néhány mondatban a minket közelebbről érintő Alföldi vegetációk jégkorszak utáni főbb változásait. Enélkül ui. nem lehet helyesen értékelni a mai lepkefaunét sem. Bár hazánk területét a Riss-Würm idején nem borította jégtakaró a lehűlés következtében átalakult a növényzet.A geobotanikusok épp erre a jégmentességre alapozzák a Kárpát-medence refugilális lehe-