Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996
22 hovatartozásukat illetően.Az Apameé remissa,karakteré,crenata és unanimis fajokat kell itt megemlietenem.Figyelemre méltó továbbá még kéttő faj előkerülése,melyek eddig C3ak a Nyirségből.rendelkeztek alföldi adatokkal. Egyik a vonalas fehéraraszóló három példányban,melynek tenyészési lehetősége a gyakori utifü -félék révén adott a területen.Egyébként a Mátrában rendkivül gyakori faj. A másik a Cerapterix graminis ne®ü barnaszinü sugaras bagolylepke. Eddigi ismereteink szerint boreális-montán elterjedésü,Dunántuli ér Zemplénhegységi előfordulással,illetve gyér nyirségi adattal. Azt tudtuk a fajról hogy terjedőben van,ennek ellenére Jászberényben való megjelenése mégis váratlan volt.1980 agusztusában fogtam néhány példányát az egyes gyűjtőhelyemen,majd azóta is sikerült több esetben gyüjtenem,ami azt jelenti,fiogy valószínűleg birtokba vette azt a környéket. Noha a vidék leginkább mocsarakban bővelkedett,és a nedvességet jelző növényzet ma is elterjedt,a fás vegetáció sem volt itt idegen elem.De az ősi ligetes vizivilág alioz képest már csak csupasz puszta.Mint azt már az előzőekben részleteztem,az egykori ártéri liget-erdőségek igen erős csonkitáson estek keresztül,maradványaik majdnem kizárólag az egyes gyűjtőhely környéki gátnélküli folyószakaszra szoritkoznak.Mai állapotáról beszéltem a gyűjtőhelyek jellemzésénél. Ezért figyelemre méltók az előkerült liget-láperdei 4 fajok.Az elmondottakból következik,hogy ezek is reliktumokként értékelendők,és meglehetősen ritkák, néhány apró pamacsosszővő és a 4 mocsári apróbagoly lepke emlithető. A hajdani ligeterdők elterjedési nagyságát azonban mi sem bizonyithatja jobban,mint az ide tartozó moly és zuzmószővőfajok,vagy a fehérszinü,törékeny kis bagoly lepke, a Szitolita kribrumaliz szinte mindenütt,még a homokon va ló előfordulása is. Annak ellenére,hogy a terület tájképe ugyancsak megváltozott,