Buschmann Ferenc: Lepkegyűjtés a Jászságban / 0641-1996

18 nem utolsó sorban az alföldi előfordulásáról eddig csupán a Samikumból azaz a Nyírségből ismert boreális-mesogil, vagyis hegyvidéki nedves réteken elterjedt,valamint a nemorális tehát zárt lomberdőire jellemző lepkefajok csak tovább bonyolitják.Nem hagyható figyelmen kivül továbbá az a körülmény sem,amit a kulturtájjá átalakulás a társulásokra gyakorolt,pusztai,lápi,és alföldi erdőlakó lepkefajok megritkulása,egyes területrészekre szorulása. Ezekrena megfelelő helyeken utalok. Itt kell megjegyeznem hogy az általános ismertetés során a DIURNA-k csoportjába tartozó fajok,közül egy sem kerül megemlítésre Ennek oka az,hogy a nappali lepkefajokat kimondottan nem gyűjtöm, 1meggy&5désem,hogy csak az általánosan elterjedt és hazánkban gyakori > fajok élnek itt is,melyek ismert életmódjuk és elterjedésük végett jhA aligha kivánnak utánuk való mélyebb vizsgálódást. A dolgozatomban & i'^'' szereplő nappali lepkék adatai még gyűjt ő&i tevékenységem elejéről, fA' 1973-és 76 közötti évekről származnak. Nappali terepszemiéjeim so• rán elsősorban a növényzet megismerése és az egyes fajok hernyóinak illetve tápnövényeinek a keresése volt a célom.Noha az ilyenkor elém kerülő lepkéket az esetek többségében elfogom ugyan,de hogy hány fajuk élhet a gyűjtőterületemen,ezirányu kutatást nem végeztem.1982ben a homokterület részletes vizsgálata folyamán két ujabb fajjal gyarapodottna nappaliak listája. Az egyes elterjedési alaptipusokon belőli komponensek közti különbségek megvonására az esetek többségében egyedül végzett,de meglehet áen gyakori gyűjtéseim nyújtanak alapot,továbbá megfigyeléseimre támaszkodom. Ha a területről eddig előkerült fagok szerinti teljes faunaképet nézzük,azonnak kitűnik,hogy elsősorban az euroszibiriai alqptipusu komponensekből tevődik össze,számos nyugat-paléarctikus pontusi és pontomediterrán,továbbá mediterrán elemet is magába foglald .A boreális fajok száma -példányban is- kevés, ma jdflfcftfVI